Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig
A mindszentkállai porta ugyanakkor a Káli-medence szőlőművelésen, bortermelésen alapuló, kisparaszti szintű gazdálkodását is kiválóan reprezentálta. Szinte természetes, hogy a módosabb, szabad kéményes lakóházra tett javaslatok közül a bakonyi kisnemesi faluból, Szentgálról származó épületre esett a választás. A Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában is egy szentgáli ház képviselte Veszprém megyét, VAJKAI Aurél 1959-ben megjelent Szentgál monográfiája pedig olyan stabil kiindulópontot jelentett, ami nagy segítséget ígért a majdani berendezés meg-való- sításához, a kisnemesi életforma bemutatásához is.13 14 A harmadiknak javasolt kádártai épületről nem született döntés. 1969-től CSALOG Zsolt vette át a tájegység-felelősi teendőket. Az 1969. március 14-én megtartott ülésen ismertette az Operatív Bizottság tagjaival a „Bakony - Balaton csoport” addig kiválasztott építményeit. A szentgáli lakóháznál felvetette soros udvar létesítésének a lehetőségét, a bizottság azonban ezt elvetette. A bizottság tagjai részéről további épületekre is születtek javaslatok: KODOLÁNYI János egy barokkos homlokzatú lakóház kiválasztását, FÜZES Endre pedig egy lakóprésház szerepeltetését szorgalmazta a tájegységben. CSALOG Zsolt bemutatta elképzelését az épületek telepítéséről. Eszerint a telkek fűrészfogas elrendezésben épülnének fel. Az Operatív Bizottság elfogadta a tervet, a barokkos oromzaté nyirádi lakóházzal kiegészítve.H 1969-ben HOFFMANN Tamás került a Néprajzi Múzeum élére, aki új koncepciót fogalmazott meg a tájegysé2. kép. CSALOG Zsolt vázlatrajza a fűrészfogas beépítésű utcasorról gek telepítési tervére vonatkozóan: a kiválasztott épületeket olyan tájegységi épületcsoportokban kell felépíteni, amelyek a tájra jellemző településformát is megjelenítik. „A telepítési terv néprajzi, építéstörténeti, település- történeti, gazdaságtörténeti (agrártörténeti és társadalomtörténeti) szempontok egyeztetésével készül.”15 Ennek érdekében egyes tájegységeket összevontak, és a tematikus csoportok egy részét is megszűntették, az ott szereplő építményeket a megfelelő tájegységhez rendelték. A Bakony, Balaton-felvidék tájegység esetében más tájegységgel való összevonásra nem kerülhetett sor - a tájegység alap-meghatározása, a kőépítkezés bemutatása ezt eleve lehetetlenné tette. Annak érdekében, hogy a jellegzetes településforma mégis érzékelhető legyen, a porták számát 4-re emelték, a tematikus épületcsoportokból pedig fokozatosan ide sorolódtak szakrális és szőlőhegyi építmények, valamint malmok is.16 Az épületek kiválasztásánál újabb fontos szempont jelentkezett, a táj társadalmi, gazdasági tagoltságának bemutatása. HOFFMAN Tamás többször is kifejtette a szabadtéri néprajzi múzeummal kapcsolatos koncepcióját: a tájegységek egy része, benne a Bakony, Balaton-felvidék tájegységgel, a feudalizmusban kialakult, és a 19. századig tovább élő anyagi műveltséget, építményeket, életmódokat reprezentálná középkori településformákban megjelenítve. A másik tájegység-csoport a török hódoltság után újjáalakult területek jellegzetes településmódját jelenítené meg - azokét a tájakét, ahol az ipari forradalmak előtti gabonakonjunktúrák mélyebben átformálták a gazdasági-társadalmi viszonyokat, s ezek függvényében a középkori település- és építkezésmódot. 17 Az Operatív Bizottság 1970. május 5-i és május I 3-i ülésén CSALOG Zsolt tájegységfelelős összefoglalta a táj- egység épületeivel kapcsolatos addigi határozatokat, ismertette az eltelt időben végzett terepkutatásainak eredményeit és előterjesztette az ezek nyomán született javaslatait.18 Részletes előterjesztéséből kitűnik, hogy az eltelt időben mintegy 50 falut bejárt, és alaposan tájékozódott az OMF adattári anyagában is. Epületkiválasztó útjai során igyekezett az Operatív Bizottság korábbi javaslatainak megfelelő építményeket keresni, de újabb épületek áttelepítésére is javaslatot tett, amelyekre kiszállásai során figyelt fel. 13 Mindez megjelenik a Vásárlási Bizottság 1967. X. 3-i állásfoglalásában is. SZNM MNÉA-A 4437/15. 14 Az ülés résztvevői: Csalog Zsolt tájegységfelelős, Balogh László műszaki csoportvezető, Erdélyi Zoltán muzeológiai csoportvezető, Kodolányi János mb. főigazgató, Szolnoky Lajos főigazgató-helyettes, Takács Lajos osztályvezető, az OMF részéről Barcza Géza osztályvezető, Amta Judit területi előadó, a Művelődésügyi Minisztérium részéről Füzes Endre főelőadó, az MTA Néprajzi Kutatócsoport részéről Filep Antal tudományos titkár voltak. SZNM MNÉA-E 334. 15 HOFFMANN Tamás: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre telepítési terve és épületjegyzéke 1970. Kézirat. SZNM MNÉA-A 5087/89. 16 Már az Operatív Bizottság 1969. dec. 19-i ülésén is többen javasolták, hogy a pincéket, présházakat a megfelelő tájegységekhez sorolják. SZNM MNÉA-A 3041/47-48. 17 HOFFMANN Tamás: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre telepítési terve és épületjegyzéke 1970. Kézirat. SZNM MNÉA-A 5087., 1975. 336-364. 18 Jegyzőkönyv a Falumúzeum Operatív Bizottságának 1970. május 5-i üléséről. SZNM MNÉA-E 334/1. Az 1970. május 5-i ülés résztvevői: Mendele Ferenc (OMF), Filep Antal (MTA Néprajzi Kutatócsoport), Füzes Endre ( M.M. Múzeumi Főosztály), Barabás Jenő (ELTE), K. Csilléry Klára, Erdélyi Zoltán, Kodolányi János (mint elnök), Csalog Zsolt, Pintér Edit jegyzőkönyv vezető. Jegyzőkönyv a Falumúzeum Operatív Bizottságának 1970. május 13-i üléséről. Mellékletként: Csalog Zsolt tájegység felelős bevezető referátuma. SZNM MNÉA-E 334/1/3-1 I. Az 1970. május 13-i ülés résztvevői: Takács Lajos, K. Csilléry Klára, Erdélyi Zoltán, Csalog Zsolt, Kecskés Péter, Füzes Endre (M.M. Múzeumi Főosztály), Mendele Ferenc (OMF), Kodolányi János (mint elnök), Hoffmann Tamás. 19
