Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

KÖZLEMÉNYEK - TÓDOR ENIKŐ: Juhászat Homoródalmáson

Tódor Enikő JUHÁSZAT HOMORÓDALMÁSON A juhot valamikor 10-11 ezer éve a muflonból házasíthatták Délnyugat-Ázsiában, ahol hét-nyolc ezer évvel ezelőtt már gyapjáért is tartották. Az ókori Róma állattenyésztői finom gyapjas juhokat nemesítettek, és terjesztettek el az egész birodalom területén. A régészeti leletek tanúsága szerint a juhtartás a Kárpát-medencébe a Balkánon keresztül érkezett több hullámban az újabb és újabb keleti népcsoportokkal. A 16. század végére Erdélyben különleges jogállású juhtartó falvak jöttek létre. Ezeket nem terhelték a jobbágyok kötelezettségei, kedvezőbben adóztak és önállóan élhettek. Vlach juhászoknak nevezték őket és különböző népcsoportokhoz tartoztak, úgy, mint románok, ukránok, lengyelek, szlovákok, magyarok stb. Juhaik fajtája a 18. század közepéig racka és cigája volt. Ezek gyapja főként durvább posztókészítésre volt alkalmas.

1 A transzhumáló,

2 vagy félnomád, penduláris

3 pásztorkodás volt rájuk jellemző. A gazdasági juhászat a textilipar fejlődésével terjedt el a 18. századtól. Ebben az időben nyugati pásztorok jelentek meg nálunk is finomabb, rövidebb szőrű juhokat

4 hozva magukkal, hatásukra a juhászok az ország nyugati részén céhekbe tömörültek. Ok hozták magukkal a juhászkampót, ami Erdélyben máig sem használatos. A 20. század elejére már tudományos alapon működött a textilipar érdekeinek alárendelt gazdasági juhászat. A fésűs gyapjú előállítása a posztógyapjúétól alapvetően különböző juhgazdálkodást igényelt. I. kép. Juh fejés az esztenán (B. TODOR Enikő felvétele, 201 I) 1. A tanulmány a K 72428 (Erdély néprajzi képe a 19-20. században. Alapkutatás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységéhez) és a K 105556 (Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez) számú OTKA kutatások keretében zajlott. 2. Legelőváltó. 3. Ingázó. 4. Birka. 231