Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

BATÁRI ZSUZSANNA: Az észak-magyarországi falu tájegység története

A tájegység korai története Már a kezdeti, a Múzeumot tervező dokumentumokban is megjelenik az észak-magyarországi terület bemutatásának igénye. Egy 1956-ban VARGHA László által megfogalmazott tervezetben a művelődéstörténeti csoportokon belül (három) az egyik: „Felsőmagyarország. Északi hegyvidék. Palóc etnikum. Cserehát, Borsodi, Gömöri, Hevesi, Nógrádi palócság. Börzsöny stb."

A Egy 1963-as feljegyzés szerint két terv létezett az adott időben: az egyik I I, a másik 9 központos.

5 1965-ben született a Tervezet a Magyar Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásáról, ennek első számú függeléke tartalmaz népi műemléki objektumokat. Az észak-magyarországi területről is vannak benne konkrét elemek, a teljes együttesek között szerepel egy borsodi sátortetős, lépcsős, zsuppos, konyhai kürtös ház és gazdasági épület, valamint egy Nógrád megyei kürtös kemencés ház, gazdasági épületekkel. Az egyes objektumok címszó alatt szerepel a Heves megyei barlanglakás is.

6 1967-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeumok bizottságának ülésén 22/19 nagyobb tájegység elhelyezése kerül szóba.

7 Az Észak-Magyarországi falu elnevezésű kiállítási egység az 1967-ben jóváhagyott Tudományos Tervvázlatban Bükk-Abaúj, Mátra-Nógrád, illetve Zemplén-Abaúj részegységekből állt. A BARABÁS Jenő-SZOLNOKY Lajos-féle tervvázlatban 8-as szám alatt szerepel Zemplén. „Igény: 3 lakóház. Szegényparaszti szlovák lakóház gazdasági udvarral. Borona vagy sövényfalú ház, lehetőleg hozzáépült istállóval. Szarufás tetejű, lépcsős zsúpfedésű ház széles vízvetővel két végén kis csúcslikkal. A szobában vagy konyhában gömbölyű kemence, lehetőleg kandallóval párosultan, kürtőszerű füstelvezetővel a padlásra. Amennyiben nem volna istálló a lakóházzal egy tető alatt, úgy különálló, hasonló jellegű istállóról kell gondoskodni. Az udvarra vesszőfonásos, kisebb méretű, szögletes csűr, ugyancsak lépcsős zsúpfedéssel. Kút kővályúkkal. Kádármester portája. Rangosabb lakóház, esetleg régi kőház is lehet. Szarufás, zsindelytetős, három- négyosztatú épület hozzá csatlakozó faragó-színnel, szerszámos kamrával. Konyhai szabadkémény, szobai csonka kúp alakú kemence. Lakóház /Erdőhorváti/. Perecsütő háza, kabolás kemencével. "

s A 9. számú egység a Bükk-Abaúj épületcsoport. „Igény: 2 lakóház, I barlanglakás. Két, egymástól több lényeges vonásában különböző épületet kérünk. Legyen kővagy sövényfalú, lépcsős zsúpozással vagy zsindellyel fedett /kívánatos, hogy legalább a melléképület hasított palával legyen fedve/. Két-három, esetleg négyosztatú épületek szarufás szerkezettel, majdnem csúcsig érő vízvetővel, csúcslikkal. A tüzelőberendezésekben legyen képviselve a szobai lapos-négyszögletes kemence padlásra vagy a konyhába vezető kürtővel. Kívánatos volna a kandalló valamelyik formája. Az épület alá pince. Az egyik lakóépület 2. kép. Az utolsó gádoros, Noszvajon álló pinceház, amelynek másolata megépült az Észak-magyarországi falu tájegységben (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, Szabadtéri Néprajzi Múzeum tulajdona, 2007) mellé csűr és istálló is kerüljön, borona vagy sövényfallal. (Ehhez kapcsolódva favilla, fagereblye-készítés szerszámai és készítményei.) A barlanglakás egy- vagy kéthelyiséges legyen, kemencével és kürtös füstelvezetéssel. A barlanglakás mellé barlang-istálló és barlang ól kerül. "

9 A 10-es számú épületcsoport - Mátra - Nógrád leírása a következőket tartalmazza: „Igény: 4 lakóház, amelyek közül három sorosudvari elhelyezést kap. Római katolikus templom, esetleg kápolna. Kétosztatú (szoba, konyha), zsilipéit gerendafalú lakóépület, szarufás, széles esőcsapós, lépcsős zsúpfedéllel. Szobai tüzelőberendezése szobából fűthető lapos, szögletes kemence, amelynek függőleges kürtője a padlásra vezet. Ugyanaz mint az előbbi, csak háromosztatú, egészen kicsi szabadkéményes konyhával (hideg pitvarral). A szobai szögletes kemence kürtője ferdén vezet a kéménybe (sipos kémény). Csapolt boronafalú, háromhelyiséges, szarufás, széles vízvetős, fonott kéményes lakóépület. Kisnemesi, háromosztatú lakóház, kő- vagy sárfallal, hosszú udvari tornáccal, egy udvari bejárattal. Homlokzati oldalon alápincézett. Szarufás, fazsindelyes tetőfedés. Szabadkéményes, csonka kúp alakú kemencével a szobában. A sorosudvart hátul csűr zárja le. A háromosztatú, zsilipéit falú házzal szemben udvari, szintén zsilipéit 4. KATONÁNÉ SZENTENDREY Katalin 2004. 68. 5. KATONÁNÉ SZENTENDREY Katalin 2004. I 34. Ebben a dokumentumban javasolják a tájközpont fogalmának használatát is. 6. KATONÁNÉ SZENTENDREY Katalin 2004. 148-149. 7. KATONÁNÉ SZENTENDREY Katalin 2004. 195. 8. SZNM MNÉA 3935/330. 9. SZNM MNÉA 3935/331. 6