Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

SÁRI ZSOLT: Típusbútor. Új bútorok a Kádár-kori falusi lakásokban

9. kép. Éjjeliszekrény az Erzsébet háló garnitúrából, Milota (SÁRI Zsolt felvétele, 201 I) Az 1950-es években a magyar bútorgyártás két nagy csoportra volt osztható: szériában készült tömegáruk, illetve a nem tömegesen, általában a bútorszövetkezetekben gyártott, ún. minőségi bútor, amely alapvetően a két világháború közötti kommersz bútorgyártás folytatása volt. Az ötvenes évek gazdasági viszonyai, illetve a lakosság, és különösen a falusi társadalom jövedelmi képességének alacsony mivolta nem tette lehetővé a teljes bútor együttesek megvásárlását, nagyságrendileg nagyobb az egyes darabok megvásárlása, mint a teljes szobaberendezéseké. KAESZ, a már idézett írásában 4000 szobaberendezésre való típusbútort említ az 500-ra tehető teljes szobaberendezések számával szemben.

2

1 Az 1960-as évektől közeledés figyelhető meg a városi és falusi (új) lakások berendezése, használata között. Az új építésű házgyári, illetve lakótelepi lakások szobái általában lakószoba, azaz nappali és éjszakai használatban is van. Az elkülönülés abban figyelhető meg, hogy az éjszakai vagy a nappali jelleg a meghatározóbb. Emellett egyre inkább megjelenik az elkülönülő gyermekszoba is, ebben az esetben a szülők hálószobája nappaliként is funkcionál. Az 1960-as évektől rohamosan terjedt a falu utcaképét egyre inkább meghatározó új épület típus a kockaház,

2

2 amely teljesen mellőzi a korábbi, hagyomá*>£ Sí iY*»l 10. kép. Erzsébet háló, Erdőhorváti (SÁRI Zsolt felvétele, 2009) 21. MDK- C-T-32/5740-6. 22. A témáról részletesebb szóltam egy korábbi tanulmányomban: SÁRI Zsolt 2009. 41 -46. 57