Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

SÁRI ZSOLT: Típusbútor. Új bútorok a Kádár-kori falusi lakásokban

I I. kép. Közös TV nézés: (MTVA-MTI felvétele) nyos építészeti formákat, típusokat. A kockaházak térhódítása nemcsak a típustervek megjelenésének, nemcsak a korabeli divatnak volt a következménye, de az elérhető alapanyagok is, a városi minták falusi követését tették vonzóvá, mind gyakoribbá. Nem mondhatjuk azonban, hogy teljesen egyforma lakóházak jelentek meg, de alapjaiban egy nagyon egységes, a korábbi faluképtől merőben eltérő, idegen típus jött létre. A hagyományos téglalap alakú, majd L alakúvá bővített lakóházak helyett a 8x8 és a I Ox 10 m alapterületű kockaházak épültek nemcsak az új falurészeken, de a történeti falumagban is, megbontva a hagyományos utcasorok képét. A kockaházak, de többször nem az alaprajz alapján, hanem az új tetőforma alapján sátortetősnek nevezett háztípus a megváltozott életformának is lenyomata lett. A nagyobb alapterületű házakban az előszoba, gyakran hosszú folyosó formájában jelent meg, amely két részre osztotta az épületet, az utcai fronton két szoba, míg az udvari oldalon konyha-kamra-fürdőszoba beosztással, gyakorta itt is egy kisebb szoba kialakítására volt lehetőség. A ház alkalmas volt több, akár három generáció együttéléséhez, az egyik szobában a tisztaszoba, majd később a nappali funkció kialakításához. A kockaházak megnövekedett alapterülete átalakította, differenciálta a lakóház-használatot is. „A lakáshasználati szokások megváltozását a modernizációs törekvések és a több generáció együttélésének ritkábbá válása egyaránt elősegítette." 2

3 A magyar parasztházak nagy többsége egy szobás volt. A 18. század végén a kétszobás parasztházak esetében megjelent a tisztaszoba, amely díszítettségében és használatában különbözött a lakószobától. A falusi otthonok reprezentációs jellege, a család társadalmi helyzetének reprezentálása fontos szempont volt a lakás tereinek és a térhasználati szokásoknak a kialakításában. A tisztaszoba a falusi lakások reprezentatív tere volt, és többnyire az is maradt a 20. század közepéig. Változást a televízió megjelenése és elterjedése hozott. Ezt a státuszjelző készüléket a tisztaszobában helyezték el. A televízió nézés megváltoztatta a korábbi térhasználati szokásokat, a TV köré szerveződve a szoba a társas együttlét színtere lett, a tisztaszoba lakószobává, vagy a városi mintát követve nappalivá alakult. A reprezentációs szerepe azonban ekkor is megmaradt, ezt hangsúlyozták a bútorokkal, a dísztárgyakkal. A bútorhasználat kapcsán meg kell jegyezni a bútorok vándorlásának mechanizmusát: első lépésben a lakóhelyiségek presztízse szerint az egyre hátrébb soroltakba kerülnek akár szétszórva is (hátsó szoba, előszoba), majd a fészerbe, kamrába, padlásra; valamint azt, hogy egy háztartáson belül a különböző korszakok bútorai együtt 23. VALUCH Tibor 2004. 403-404. 58