Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

PAPP ÁRPÁD: Terek és utcák „miénkittatér" funkciója

3. kép. A kaponyai csata emlékműve a Nemzeti Kaszinó épülete előtt (1900 körül) szolgáltatott az államiság szimbolikus megerősítésére. Pál herceg jelenlétében kerül sor a szobor leleplezésére a városközponti helyén, a színház, a múltat képviselő Nemzeti Kaszinó és a szecessziós Városháza között. További sorsa is legalább ennyire szimbolikus: 1941 -ben rituálisan lefejezték - a korábbi történelmi eseményeket megismételve - és eltávolították a helyéről Visszahelyezésére 1991-ben, a nemzeti ámokfutás elején került sor. A túlfűtött szimbolikus térfoglalás további elemei is a eltüntetés-újraállítás kalandos pályáját járták be: a vasútállomáson látható emléktábla - amit 1938. november I 3án lepleztek le - a magyar közigazgatás első napjaiban el lett távolítva, hogy 1992. november 13-án újból visszakerüljön korábbi helyére, azzal az apróbetűs megjegyzéssel, miszerint a fasiszta megszállók távolították el 1941 -ben. A magyar fennhatóság három és fél esztendejében fogalmazódik meg újból a hősök emlékművének ötlete, amit az idő rövidsége okán csak részben valósult meg. A már meglévő alapzatára - ami alatt osszárium is helyet kapott volna - a fasizmus áldozatainak emlékműve került, a tér pedig az emlékműről elnevezve - ugyanazt a nevet kapta. Az emlékmű a szabadkai Szent Teréz székesegyház előtti téren áll, ami - az áldozatválallás és a szakralitás metszéspontjában egyszerre jelenthette volna a korábbi képzetek újraéledését a kereszténység védőbástyája - és az áldozatvállalás magasztos tényét is. Az 1955-ben felavatott emlékmű - amellett, hogy az áldozatokra emlékeztet, már a forradalmi kontextust helyezi előtérbe, gyengítve és háttérbe szorítva a szakrális jelleget A székesegyház tekintetében sajátosan „kegyes" megoldásnak bizonyult a Szent Flórián és Szentháromságszobrok központból történő eltávolítása, és egy egyébként is szakrális térbe helyezése a Szent Teréz székesegyház környezetébe, amivel a központból „kivonták" és profanizálták a Városháza közvetlen környezetét. Tekintettel arra a tényre, hogy Szabadka százezres lakosságszáma ellenére is monocentrikus városnak tekinthető, a városközpont lemeztelenítése és újraöltöztetése olyan ideológia megvalósulása, amiben a többi városnak is része volt. A várost körbeölelő tartozéktelepüléseknek nem sa4. kép. A ledöntött Jovan Nenad cár emlékmű talapzata, a képen balra a Városháza, jobbra a Városi Színház épülete (1941) játja a Szabadka esetében megfigyelhető, központnak tekinthető terület viszonylag nagy kiterjedése, éppen ezért a központ ott van, ahol a templom is található, másutt a templomot építették a központba. Ennek ellenére korántsem egyértelmű, hogy kizárólag a templomok szent terének felülírása lett volna a hatalom elsődleges szándéka, hiszen iskolák, középületek, gyárak, szövetkezeti otthonok falai, temetők lettek az emlékművek, mellszobrok, emléksírok, emlékjelek, emléktáblák állításának helyszínei. Az emlékműállításnak szakaszai, divatjai voltak; a második világháború utáni időszakot vizsgálva a következők állapíthatóak meg: a szakrális tér mégváltoztatásának szándéka már 1952-1955 között volt megfigyelhető, iskolákban és azok közelében 1955-1982 között állítottak emlékművet vagy emlékjelet (gyakorlatilag a háború utáni első időszak egyik sajátossága), gyárakban 1969-1982 között (az önigazgatású szocializmus egyik dimenziójaként), középületeken 1954-1971 között, szövetkezeti otthonok falán (1956, 1984-1986), laktanyákban (1981, 1987), szakrális térben (1952-1955), téren, utcán (1967-1977) között. Egy-egy időszak eltérő megnyilvánulási módja volt az emlékjel-adásnak: a mellszobrok állításának csúcsa 19651972 közötti periódusra esett, mígjosip BrozTito halálát követő öt év (1980-1985) átlag évi öt emlékművel gazdagította a szimbolikus teret. A kilencvenes évek nacionalizmusának megnyilvánulásai és az erre adott válaszok tekinthetők a város utolsó nagy szobor- és emlékműállítási időszakának. Szabadka környéke Szabadka városa Összesen Emlékmű I I (18%), 9 (13%), 20 ( 15%), Mellszobor I I (18%), 10 (14%), 21 (16%), Emléksír 2 (3%), 5 (7%), 7 (5%), Emlékjel 5 (8%), I I (16%), 16 (12%), Emléktábla 14 (22%), 16 (23%), 30 (23%), Szakrális emkékmű 4 (6%), 5 (7%), 9 (7%) Szökőkút 6(10%), 6 (8%), 12 (9%), Iparművészeti sz. 3 (5%), 3 (2%), Szabadtéri szobor 6 (10%), 7 (10%), 13(10%), Összesen 62 (100%), 69 (100%), 129 (100%) 45