Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

PAPP ÁRPÁD: Terek és utcák „miénkittatér" funkciója

I. kép. A fasizmus áldozatainak emelt emlékmű az azonos nevű téren, mögötte a Szent Teréz székesegyház (2010-ben) gyakorlat, miszerint a leggyakrabban a templom közvetlen közelében (szakrális tér) felállított országzászló és/vagy hősök emlékműve (az áldozatvállalás és annak magasztos jellege) helyére az impériumváltás után a népfelszabadító háború emlékműve kerül: a magasztos jelleg megmarad, de a rendszerint központi fekvésű tér tartalmi részei már felülíródnak és más előjelet és jelzőt kapnak. Az ilyen emlékműállítás egyszerre egyenes folytatása az egyházellenes küzdelemnek és a korábbi rendszer nyilvános tagadása is, eredője pedig egy új tartalommal (is) felruházott nyilvános tér. Vélhetnénk, a templomok a főtéren vannak és településformáló jellegük (újra)tárgyalása felesleges. Az emlékműállítási gyakorlat a (fő)tér (főutca) újrafoglalásának kísérlete, éppen ezért a feltevés logikáját megfordítva - vizsgálatunk célja annak megállapítása lesz, hogy milyen irányba és milyen eszközökkel hatott az emlékműállítás „nagy műve" Szabadkán. A Szentháromság-szobortól a Nyomor kútjáig (Szabadka két évszázadnyi emlékmű-története) Az emlékműállítás szabadkai gyakorlata több, mint két évszázados múltra tekint vissza: az első köztéri szoboregyüttes, a Szentháromság-szobor 1815-ös állításától eltelt időben"

1 - a korábbi elemzési gyakorlatunkhoz igazodva - több impérium- és számos ideológiai irányzatváltás vihara söpört végig a városon. A szabadkai emlékművek történetét összefoglaló egyetlen könyv

15 korszakolása is illeszkedik a hatalmon lévő rendszerek és ideológiák kronológiai egymásutániságához, megerősítve azt a tényt, hogy - a tér- és utcanevekhez hasonlóan - az emlékművek (emlékszobrok, mellszoborok, emléksírok, emlékjelek, emléktáblák, szakrális emlékművek) állítása elsősorban a hatalmi struktúra gyakorlata ,,..o tömegben kiváltott lelkesedés beoltódik az emlékművek tartósságába vetett mély hitbe. A jel/objektum ezáltal magára ölti a művészi alkotás tekintélyparancsoló tulajdonságait, hiszen a művészet az emberiesség örök ismérve. Valójában az ideológiai kód jelképpé magasztosul...""

1 A jelképpé magasztosulással együtt az emlékművek építésének négy korszaka volt: az első világháború végén bekövetkező impériumváltást megelőző, a két világháború közötti, a második világháború alatti, illetve az ezt követő szakasz, amiben további distinkciót végezhetünk (egy- és többpártrendszer). Az első szakaszt - az 1918ig tartó időszakot - a már említett szakrális szobor és Szent Flórián szobra, a Szabadka határában a városért vívott kaponyai emlékmű, és annak turulszobros központi párjának állítása, illetve Erzsébet királyné mellszobra(i) jellemezték. A nagybecsű összefoglalás nem említi azt az 1779-ben emelt obeliszket, amit Szabadka polgársága emelt Mária Terézia tiszteletére hálából azért, 14. Vojnits Mátyás helyi nemes emeltette, a zombori Karl Salzer kőművesmester kivitelezésében. MAGYAR László 1999. 15. DURÁNCI, Bela-PUÉUÉA, Gabriae Vera 2001. 16. DURÁNCI, Bela-PUÉUÉA, Gabriae Vera 2001. 43