Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

KÖZLEMÉNYEK - TÓDOR ENIKŐ: Juhászat Homoródalmáson

vótam itthon, akkor apum csinálta, de előtte lévő két évben vót. Most csak a saját juhok voltak apámnak, s az enyimök, a faluból nem vót vállalva. - Piacra mikor jártok? - Egy héten egyszer, csütörtökön reggel 7-8 órától délig általában. - Hol árultok? - Velencénél, az eltérőnél, ott a régi mérlegháznál, egy ilyen kicsi piac két-három éve létesült az oda, járnak oda Nagyfalu, Kicsifalu. - Oláfaluban mennyire juhászkodnak? - Volt tíz esztena, s most van egy esztena, nagyon lecsökkent az állomány. - Most a faluban hány juh van körülbelül? - Olyan 2000. De ez az almási határ megbírna 8000 juhot is. - A tehenészet hogy áll most? - Abban nem tudok nyilatkozni, csak azt tudom, hogy elfoglalták a legjobb legelőket, arra ráültek, szerződést köttek, és minket juhászokat kiszorítottak. - Te hol legeltetsz? - A kaszálókon. Saját és bérelt kaszálókon. Tavaly az elnök átvert, mert megígérte, hogy ha vállalom a gazdák juhait, akkor kapok legelőt, felvállaltam 600 juhot, és ők elálltak az ígérettől. Ezért én kiléptem, az idén azért nem vállaltam, inkább elmentem egy kicsit világot látni. - Nektek a közbirtokossági jogotokból járna legelő? -Járna, ha foglaltunk volna és a szerződést megköttük volna, de nem úgy lett. - Felvállaltam 600 juhot a faluból, s akkor nem állott szavának az elnök. Kicsit olyan átvertnek éröztem magam. Ha nem ígérte volna meg, nem lett vóna semmi baj, ha elvállaltam elinézöm, de az hogy, megígéröm, s mint a gyermököt... úgy bánt (velem). - És akkor ezért az incidensért mentél el? - Én azért, mert tudtam, hogy ha itthon maradok, akkor reám erőszakolják, én nem vagyok olyan agresszív, hogy most akkor nem, s így osztán inkább elmentem. - Milyen volt, mit tapasztaltál? - Olaszországban vótam, láttam, tapasztaltam de rabszolgamunka ami ott megy, mocskos munka. - Merre voltál Olaszországon belül? - Rómától 80 kilométerre, Ankorában. - Milyen vidék? - Hegyes-dombos vidék. Csak morzsoltam az olaszföldet, hogy teljen, el a két hónap, egyszer kerüljek haza. - Ki szervezte ezt a munkalehetőséget? - A volt barátnőmnek a testvére. - Milyen lehetőségnek ítéled, jónak? - Az ő számára lehet, hogy jó, de az ottani viszonyokhoz képest nagyon gyenge. Annyit adtak, mint egy albérlet Rómában, 600 eurót. - Szakmai szempontból valami haszna volt-e? -A tapasztalataimat egyedi módon gyarapítottam, de ők a mi tanácsunkat nem kérték, ők egy módon csinálták. Én nagyon untam, jártunk a juhokkal, fejtünk géppel, követ szedtünk, bohóckodtunk, gyermökösködtünk eleget. - A tejfeldolgozás hogy van? - Van saját feldolgozójuk, de abba mi nem vettünk részt, a tejet elszállítják, és úgy dolgozzák fel. - Milyen fajta juhok vannak ott? - Ilyen szálasok, mint itt nálunk. - Szóval nagy hasznát nem vetted az egész kint létnek? - Én nagy hasznát nem láttam, de megtapasztaltam sok mindent. A juhászaiban nem az a lényeg, hogy gyorsan, nagy haszonra tegyünk szert. Szeretni kell az állományt, fenn kell tartani, ha te csak a hasznát veszed, az állomány úgy lepusztul, ha amelyik értékesebb eladod, és bárányokból is mit hagysz meg, ... hamar kiöregednek és elenyésződnek. A bárányoknak a javát kell meghagyni, hogy jó genetikai állományom legyen, aztán két év és úgy elváltozik az állomány, hogy nem ménsz velük semmire. -A legjobb anyáktól való kosokat kell meghagyni, mert az állománynak a genetikai rendszerét a kos hordozza, minden nősténybárány a kosra fajzik és a kos az anyára, azért fontos ezeket tudni, látni. Az állat között is vannak különbségek, olyan mint az ember, vannak fajtalan állatok mint a csenevész emberek, azért kell jó genetikai állományod legyen. - Az állatokat szeretni kell, itt a távirányításos gazdálkodás nem működik. - A villanypásztorhoz, mint újításhoz mit szólsz? - Az állatkínzás. Olaszországba azt raktak, de az gyilkosság, az orrával érzi, de ha szarvas állomány van, akkor nem lehet, mert a szarvát beleakasztja és az vitte, ... ez a hagyományos deszka a legjobb. - Szerinted van-e különbség a faedényben és a műanyag edényben készített sajt között? - Szerintem jobban áll a tej a faedényben, a faedényt lehet forrázni, és kitisztálni, kiszárítani, én jobban szeretem, mint a műanyagot. A faedényben addig van, amíg megalszik a tej. Egy óra és egy fél. Ha tisztítod rendesen a faedényt, súrolod, forrázod, és utána jól kiszárítod, egyszer se megy essze a tej. - Csak tiszta vízzel forrázod? - Igen, a mosószeres nem jó. Lobogó vízzel kiforrázod, kisúrolod, hidegvízzel kitisztálod, és úgy borítod le, hogy folyjon le és ki tudjon száradni. A nagy kerenta, az is fából van, amibe megcsinálom a sajtot. Az orda kifőzéshez cinezett rézüstöt használunk, az nagyon savas a savó. Mázas fazékban nem fő olyan jó orda, mint a rézüstben. Minden tavasszal a cigányokkal újracineztetem a rézüstöt. Savas nagyon a zsendice. - Kik cinezik ki az üstököt? - A cigányok. A csatornás- bádogos cigányok. - Körülbelül száz juh, májusban, mennyi sajtot ad egy nap? Vagy egy juhnak mennyi teje van egy nap? - Ezt úgy lehet mondani, hogy 100 juh amelyik jó állomány, az ad 40 I tejet egy fejésre, tehát 80 litert ad naponta, és a 80 I tejből lesz 15-16 kg sajt, kétszer annyi mint a tehén tejből. Azt szokták mondani, hogy egy májusi szezonban, egy juhra, minden héten ki kell, jöjjön az I kg sajt. Ezt májusba mondják. Meg kellett gondolkozzak, mert ezt apámék, s nagyapámék annyit mondták, hogy át kellett gondoljam, hogy is mondták. 244