Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében - KEMECSI LAJOS: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében
tó, az ajtó és az ablakra való zsalugáter is. 6 6 A hétfalusi hagyományos festett bútor gyártásának leghosszabb ideig aktív központja Pürkerecen működött. 6 7 Az 1900-as évektől a férjhez menő csángó leány már festett bútor helyett, az új divatú fényezett bútort vitte a háztartásba. 6 8 A vaskályhával fűtött szobában már a modernnek számító fényezett szekrényekben tárolták a ruháikat. A padlót hagyományos rongyszőnyeg borította az 1940-es évek végéig. Miközben a fennálló bútorokat fokozatosan modernizálták és kicserélték, a díszszobák kideszkázott falai egészen az 1980-as évekig megmaradtak. A lakóházakban a ritkán használt első szobában őrződtek meg ezek a bútorok. 6 9 A lakóépület konyhájának és kamrájának berendezése szintén alkalmas tér a polgárosuló, a nagyvárosi konyhakultúrát megismerő és azt otthonába közvetítő jelleg érzékeltetésére. Különösen az ünnepi étrendhez szükséges sütés-főzés eszközkészlete válik bemutathatóvá. Mivel a bemutatási időszakban a hétfalusi nők nem csak cselédként, hanem szakácsnőkként is működtek Bukarestben, így nyilvánvaló, hogy a korabeli városi polgári konyhakultúra is közvetítésükkel került otthonaikba. 7 0 A kamra mérete lehetővé tette, hogy két-három nagy gabonás-lisztes láda elfért benne, és egy nagyméretű asztal is, illetve tároló polcok. 7 A tervezett tematikus tárlat tematikája - a közlekedéskultúra A hétfalusi telek kiemelt jelentőségű bemutatandó tematikája a jellemző hagyományos közlekedés és járműkultúra, illetve ennek társadalmi hatásai. Egyértelmű célja a jelenleg is zajló néprajzi terepmunkára, könyvészeti és levéltári források bevonására épülő kutatásnak a történeti jellemzők hiteles bemutatása mellett, a modernizációs folyamatok megismerése és bemutatása is. 7 2 A 21. században a mobilitás, a közlekedés az egyes társadalmak közvetlen jellemzésén túl globális jelentéseket is közvetít. Az egyik leggyorsabban formálódó kulturális szegmens és ezért is hangsúlyos jelentőségű a mában zajló folyamatok valós értékeléséhez a történetiségben megismerhető tanulságok múzeumi feldolgozása és közzététele is. Az állandó kiállítás tervezésekor meghatározó jelentőségű a Szabadtéri Néprajzi Múzeum már megvalósult tájegységi állandó kiállításainak, illetve a kimunkált koncepcióban szereplő elemeknek az összehangolása. Ennek megfelelően az erdélyi épületegyüttes fizikailag elkülönülő állandó kiállításait is indokolt a Múzeum, akár évtizedekkel korábban megvalósított tárlataival összehangolni. A bemutatható tematikai változatosság és gazdagság nyilvánvaló lehetőséget nyújt a kényszerű ismétlések esélyének minimalizálására. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájegységekbe rendezett kiállításain a közlekedés, szállítás tematika nem jelenik meg jelentőségéhez mért súllyal. A telkek, gazdasági udvarok bemutatási lehetőségei korántsem hasznosultak eléggé. S bár az intézmény a hazai közgyűjtemények közül menynyiségét tekintve imponáló kollekcióval rendelkezik a paraszti fogatolt jármű kollekcióval, ezek többsége a látogatók számára jelenleg nem látható. 7 3 Ez is alátámasztja az erdélyi épületegyüttes koncepciójában a hétfalusi szekeresközpont jellemzőinek bemutatására épülő komplex tematikus tárlat létjogosultságát. A Felföldi mezőváros és az Észak-magyarországi falu tájegységekben alkalmazott megoldásokhoz igazodva az ún. „termes múzeumi" tematikus tárlatok és az enteriőrök vegyes szerepeltetése valósul meg a hétfalusi telken is. A nagyméretű csűrben érintőképernyős monitorok segítségével egy interaktív - több korosztályi szintet is tartalmazó, tehát eltérő nehézségi fokon készült - feleletválasztós kvízjáték segítségével tervezzük a hétfalusi szekereskultúra jellemző ismereteinek közvetítését. A hagyományos járműkultúra bemutatásának részeként indokolt a jellegzetes hétfalusi általánosan használt szekér alkatrészeinek bemutatása. A téma mintaszerű feldolgozását elkészítő KOS Károly alapján a hétfalusi jármű: a nagy- vagy szekeres szekér 4 méter hosszú. Részei: tengely a kerekekkel (kerékagy, 10 vagy 12 fentő és kerékfal), a tengelyen rögzítve a párna és ezen a derékszeg körül forogható fergettyű, melynek végére a lajtorjákat helyezik. A lajtorját elöl rendes lőcs támasztja, hátul pedig a fergettyűbe vésett rókinca. A szekérelőhöz a hátsó tengelyt az ágassal odarögzített 3 méter hosszú nyújtó kapcsolja a derékszeggel. Az. egész szekeret az első tengelyhez rögzített s ugyancsak ágasban végződő lórúd vontatja. A rúd ágasára keresztben felhécet tesznek, melynek végeit a vas felhécpálca kapcsolja a tengelyvégekhez. A felhéchez kapcsolódik elöl a két hámfa is. E szekérre 2000 kiló terűt raknak fel."" Az utóbbi évtizedekben folytatott terepmunkán alapuló kutatások segítségével még pontosabban és hitelesen bemutathatóvá vált a híres hétfalusi szekeresek egykori jellemző járműve. 7 5 A KOS által leírt járműtípus egy-egy példánya még a közelmúltban is fellelhető volt Hétfaluban. Igaz, hogy már nem használják, de egyes gazdák még 66. MOHAY Tamás 20 1 1. 835.; CSILLÉRY Klára 1979. 530-532. 67. SERES András kiváló tanulmányában a bútorfestő generációkat - mestereket pontosan beazonosította, egészen a 20. század 40-es éveikig.; SERES András 1976. 104. 68. Négyfaluban (Szecselevárosban) az 1970-es években a helyben működő bútorgyár termékei váltak kedveltté. 69. VASS Erika 2010. 2. 70. DAN KÓ Boglárka 20 1 1. 195. 71. VASS Erika 2010. 3. 72. A célzott terepmunka első részeredményeit összefoglaló tanulmány: KEMECSI Lajos 2010a. 73. Jelenleg zajlik egy tematikus állandó kiállítás előkészítése a kisalföldi csűrök adottságait felhasználva ezen tárgyak bemutatásának megoldására. Ez a tervezett tárlat nem helyettesítheti a hagyományos szekeresközpontok kulturális hatásainak és a tematika komplex jelentéstartalmainak korszerű és hiteles bemutatását, amelynek megvalósítására a hétfalusi telek kiváló lehetősége kínál. 74. KÓS Károly 1976. 87. 75. Például IDU, Petre 1972.; ALBERT Ernő 1991.; SUBA László 1994.; NAGY Balázs 1995.; FÁBIÁN Margit 1996.; BERKES Katalin 2005.; KEMECSI Lajos 2010a. 205
