Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN

16. kép. A falazott tyúkól a szabad tűzhellyel alkotja a szabadtéri konyhát, Noszoly 154. sz. (VASS Erika felvétele, 2010) állt. Ezen kívül egy deszkákból összerótt, hullámpala fedésű tyúkól, egy boronafalas disznóól és egy újabb, lábakon álló, lécezett kukoricagóré található még a telken. A tyúkól külső falait a férfi edény- és kanálszárítóként használja, jó időben itt mosogat, ezáltal az udvar ezen része a konyha szerepét tölti be. Ezt támasztja alá az a mellette lévő földön téglákból összerakott tűzhely, mely mentesíti a lakóépületet. Buza településen egy átmeneti szerkezetű épületet dokumentálhattunk: a falból kitüremkedő gerendavégek alapján talpas-vázas szerkezetű, ugyanakkor a kifalazást már vessző nélkül készítették, csak sárfalat raktak, ezt támasztja alá a mért 40 cm falvastagság is, mert a 40 cm önhordó falként vékony, ahhoz 55-60 cm lenne a megfelelő, míg a tapasztott vesszőfonás 20-30 cm falat eredményez. A kétoldalt kontyolt nyeregtetős, eredetileg minden bizonnyal szoba-konyha beosztású házat, melynek egyik szobája, az első ház télen lakószobaként és konyhaként - nyáron tároló helyiségként funkcionál, másik szobája pedig, a hátulsó ház tisztaszoba. A szezonális szétválás és a ház viszonylagos kihasználatlanságának oka a nyári konyha, ahol a házban élő idős asszony tavasztól őszig él, hogy ezáltal is megkímélje a házat. Az első házban egy újabb csizmakályha található, a régebbit az aszszony a nyári konyhába tette ki, ami annak a folyamatnak a mutatója, miszerint a nyári konyhát a már viseltes, de még használható tárgyakkal rendezik be. A nyári konyhában a csikótűzhely mellett egy palackos gázzal működő, két égőfejes főzőlap is található, ami lehetővé teszi, hogy nagy melegben a kisebb főzéseket ezen végezze el. Az asszony 1952-ben, 17 évesen jött ide férjhez. 1952 előtt minden bizonnyal volt egy nagyobb átépítés a ház életében, erre ugyan az asszony nem emlékszik, de az egyes épületelemek jelzik. A két helyiség azonos méretű, ami arra enged következtetni, hogy az első ház eredetileg már nem pitvarnak, hanem konyhának épült (ez a pitvarral szemben már lepadlásolt, gyakran kemence nélküli helyiség, a főzés is helyet kap benne). Ekkor ennél a háznál valószínűleg - ha volt - az udvaron kapott helyet a kenyérsütő kemence, de téli-nyári lakásra még a szobát használták, és a pitvar konyha volt a munka és a nyári főzés helye. A felújítás során épülhetett fel a mostani oromfalas nyári konyha elődje, melyet az asszony és férje bontott le, majd építettek újat a helyére vályogtéglából. A nyári konyha tehette lehetővé az ere183