Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KEMECSI LAJOS: Probléma érzékenység és aktualitás múzeumi környezetben
Az intézmények küldetését támogató egyediség és a különlegesség ma a virtuális világok korában a múzeumok valódiságában van: a valós környezet, valódi emberekkel való találkozás és együttlét, valódi beszélgetések biztonságos találkozási helye a múzeum. 9 Az emlékezetfordulat és prezentizmus a jellemző a jelenkori társadalomtudományi paradigmára. A történelem és a kultúra közötti eltérés a prezentizmus problémája elsősorban. A mély társadalmi identitás válság és a reprezentációs válság kiegészül a nagy intézményekkel szembeni társadalmi kritikával. Felismerhetőek az artikulálódó társadalmi aggodalmak, melyek között erőteljesen jelen van az amnéziától való félelem és az autentikusság kérdése is. A klasszikus értelmező keretrendszerek felbomlását követően, a korábbi nagy narratívák már nem adnak hiteles válaszokat. 1 0 Az etnicitás gyökerei és rítusai felől közelítve a mindennapok kulturális gyakorlatához, az etnikus tudat létezésmódjához, a mai európai kutatási paradigmák egyik legmarkánsabb elemét tárgyalja a muzeológiai kutatás." A lokális, a regionális, a felekezeti, a szociális identitás mind része az egyének, családok s tágabb közösségek önmeghatározásának, s ezáltal egyértelműen kínálja magát feladatként és kihívásként a múzeumok számára. 1 2 Hazai és nemzetközi kutatások eredményei alapján megállapítható, hogy a közösséget összetartó, szimbolizáló szokások ma is keletkeznek, a hagyományok újraélednek, s munkál a hagyományteremtés igénye is mindennapjainkban. Ezen folyamatoknak nem csupán dokumentálójaként, hanem tevőleges formálójaként is szerepe kell, hogy legyen a múzeumoknak.' 3 A különböző szintű etnikai és anyanyelvi keretek közösségeinek kulturális örökséget feltáró dokumentálása és a nagyobb léptékű összehasonlító, áttekintő stúdiumok végzése igen komoly kihívás s egyben lehetőség is a múzeumokban dolgozó kutatók számára. A fentiek fényében óriási a felelőssége a szférában tevékenykedőknek, mert a múzeum nyilvánvalóan jelentésteremtő tér, megkérdőjelezhetetlen klasszifikációkkal. Ezen szempontok alapján megállapítható, hogy a múzeum olyan örökségi intézmény, amely számára a nemzeti identitás - örökség konstruálás problémaköre komoly feladatrendszert jelent. Egyre elfogadottabb nemzetközi téren, hogy létezik egyedi muzeológia, amely nem csak a tárgyakról, hanem az emberekről szól. 1' 1 Az élő társadalmi kapcsolatokat generáló, hálózatokban működő múzeumok működését mégoly vázlatosan is értékelve, nyilvánvaló, hogy erős és sikeres múzeummá azok lettek, melyek sokirányú társadalmi kapcsolattal rendelkeztek, ismerték saját környezetüket, és nem bezárkóztak, hanem együttműködtek. 1 5 Rendkívül fontos a szembesülés a társadalmi igényekkel. Az egyes tárlatok megvalósítói számára éppen ezért elsőrendű érdekké kell, hogy váljanak az egyes kiállításokról készített önreflexív indíttatású elemzések. 1 6 Az általános muzeológiai problémakörökön túl ma már része ezeknek az elemzéseknek a kiállítás kommunikációjának, társadalmasításának, múzeumpedagógiai tevékenységének az értékelése is. Szintén egyre általánosabb, hogy a múzeumi vendégkönyvek adatait is felhasználják a kutatások során. 1 7 Jelen, esettanulmányként is értékelhető rövid írásomban egy tematikus időszaki tárlathoz kapcsolódó vendégkönyvi bejegyzéseket felhasználva kívánok állást foglalni a probléma érzékeny múzeumi kiállítások kérdéskörében. Tematikus időszaki kiállítás az enteriőrök között A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum legújabb tájegysége 2010. június 25-én nyílt meg. 1 8 Az észak-magyarországi falu tájegység számos újszerű állandó kiállítási megoldása mellett egy, a múzeum korábbi tájegységeiből hiányzó fontos üzenetet is közvetít. Ez az első állandó kiállítás a Skanzenben, ahol a mai országhatárokon túli területről származó lakóház épült fel. A nemesradnóti gömöri lakóház a kisnemesi kúriaépítészet példaszerű objektuma. Az áttelepített és hitelesen berendezett ház enterőrszerű kiállításait kiegészíti egy szintén újszerű tematikájú időszaki tárlat is. A ház nagyméretű kamrájában „Magunkra maradtunk. Magyarok kisebbségben Csehszlovákiában I. 1919-1930" című időszaki kiállítás nyílt.' 9 A tárlat elsőrendű szándéka a napjainkban is igen aktuális tematika történeti előzményeinek felvázolása a tárgyközpontú enteriőrök között. Ennek megfelelően elsőrendűen fogalmak és tények tisztázása vált szükségessé. Az első részben a Felvidék, Felföld, Szlovenszko fogalmak értelmezését vállalja fel a kiállítás. 2 0 A történelmi Magyar Királyság északi megyéit alkotó területek, amelyet ma Szlovákia név alatt ismerünk, az első világháborút lezáró trianoni béke előtt sohasem alkottak különálló közigazgatási egységet, sem politikai, sem gazdasági, sem földrajzi, sem pedig etnikai szem9. KEMECSI Lajos 2010. 171. 10. Vö. FRAZON Zsófia 20 1 1. 19-21. I I. BAUSINGER, Hermann 1 983. 438. 1 2. KEMECSI Lajos 2009a. 80. 13. PALÁDI-KOVÁCS Attila 2005. 18. 14. VAESSEN Jan 2008. 22-3 1. 1 5. KEMECSI Lajos 2009b. 273. 16 . Igen izgalmas és tanulságos az egyes kiállítások utólagos tudományos elemzéseiként készített tanulmánykötet, amely a 2006-ban indult „Kiállítási dominó" 12 kortárs témájú kiállítás sorozatra vonatkozik. FEJŐS Zoltán-FRAZON Zsófia 2007. 17. Például RÉKAI Miklós 2003.; TÜRK Tímea 2006.; B. CZELLER Szilvia 2010.; D. HASZMANN Orsolya 2009.; BATÁRI Zsuzsanna 2009.; FRAUHAMMER Krisztina 201 la, 201 I b. 18. A tájegységi kiállítás elnyerte az Év Kiállítása Díjat 20 1 I -ben. 19. A kiállítás egy sorozat első elemeként valósult meg. A kronológiai időrendben később következő események - jelenségek a további tárlatokon kerülnek bemutatásra. Az erre való igényt jelzik a látogatói bejegyzések is: pl. „Nagyon fontos ez a kiállítás, jó hogy a kisebbségi sorsot is bemutatják kendőzetlenül. Kár. hogy az I. bécsi döntésről, és annak gyönyörű öröméről nincs dokumentum! Sebaj hátha egyszer lesz...!? Ha meg merik mutatni! 20 11 .júl.26." 20. SZARKA László 2008. 18. 126