Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

ZSANDA ZSOLT: Az épített örökség védelmének helyzete Jósvafőn

10217 18109 Műemléki védelem Műemlék 1989 Jósvafő Dózsa György u. 3. melléképületek 10217 18108 Műemléki védelem Műemlék 1989 Jósvafő Dózsa Gy. utca 3. Népi lakóépület 10589 18110 Műemléki védelem Műemlék 1990 Jósvafő Dankó Pista utca 48. népi lakóház 10589 2823 Műemléki védelem Műemlék 1990 Jósvafő Dankó Pista utca 48. Népi lakóház melléképületekkel 986 2818 Műemléki védelem Műemlék 1953, 1958, 1960 Jósvafő Táncsics Mihály utca 4. Ref. templom és harangtorony 986 12582 Műemléki védelem Műemlék 1953, 1958, 1960 Jósvafő Táncsics Mihály utca 4. Református templom 1999 óta csaknem az egész település Műemléki Jelentőségű Terület (MJT) formájában védett. Az MJT kialakítására VARGHA László 60-as években történt kezdeményezését a faluban tevékenyen működő civil szervezetek kezdeményezése élesztette újjá, amikor 1993-ban a Jósvafő Baráti Köre, és az ide visszajáró barlangász körök a műemlékvédők segítségét kérték a falukép megóvásában. A műemléki jelentőségű terület kijelölésére készített programjavaslat a következőkben indokolja a védelem szükségességét: - A régió és ezen belül a falu gazdasági helyzete és viszonylagos elszigeteltsége konzerváló hatással volt a meglévő épületállományra, így a területen a hagyományos faluképet károsan befolyásoló jelentősebb modern beépítés, néhány kivételtől eltekintve nem történt. - A régi faluközpontban nagy számban találhatók műemléki szempontból értékes népi lakóházak, melyek formai kialakítása, szerkezeti rendszere híven tükrözi a térségre jellemző hagyományos építési kultúrát. - A 18. századi református templom, harangláb, református (fejfás) és izraelita temető szerves egységbe fogható a lakóterülettel. - A falut átszövő három kanyargó patak által meghatározott településszerkezet feltétlenül védelemre érdemes. - A község az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik, így a nemzeti parkkal összefogva biztosítható az épített és a természetes környezet együttes védelme. - A közelben lévő Aggteleki Barlangrendszer legszebb, még kevésbé ismert szakaszának bejárata a falutól 1,5 km-re fekszik, ennek idegenforgalmi kiaknázásához kapcsolható a már kezdeteiben meglévő falusi turizmus kifejlesztése. - Az idegenforgalom fellendülése, annak veszélyein kívül, jelentős anyagi forrást jelenthetne a településnek. Ennek tervszerű kézbentartásával a műemléképületek szakszerű helyreállítása és karbantartása is megvalósítható lenne. Felmerült az a szempont is, hogy a műemléki jelentőségű terület kialakítása Hollókő idegenforgalmának térségen belüli megosztását és bizonyos fokú tehermentesítését is jelentheti. Az MJT kijelöléséhez szükséges előkészítő munkaként kezdődtek meg 1993-ban az Ybl Miklós Műszaki Főiskola diákjaival a felmérő táborok. A főiskolások ezt követő három éves munkája eredményeképpen 33 műemlékileg jelentős épület került dokumentálásra. A terület határainak meghatározása során az egységes településkép megőrzése érdekében az MJT csaknem az egész falura kiterjedt. A helyi és megyei önkormányzattal egyeztetett, és a falu képviselőtestülete által is támogatott tervezet alapján a nemzeti kulturális örökség minisztere I 1/1999. (VIII. 18.) rendeletében nyilvánította védetté Jósvafőn a műemléki jelentőségű területet. A védetté nyilvánítás hatását leginkább a falukép alakulásán mérhetjük le a rendelet életbelépése előtti és utáni időszak összehasonlításával. Azt, hogy milyen lenne a falu ma, ha VARGHA László területi védelme megvalósult volna a 60-as évek végén, ezt már csak találgathatjuk. A védelem előkészítésének megkezdésétől, 1993-tól az 1999-es védetté nyilvánításig, az akkoriban történt számvetés szerint, két, a felmérési anyagban szereplő épületet bontottak le. Az egyik favázas falszerkezetű volt. Egy hagyományos homlokzatot alakítottak át szakszerűtlenül. Egy lakóház épült a falu látképét erősen zavaró tetősíkban fekvő ablakokkal és tájidegen székely kapuval. Ezeknek a változásoknak egy része hatósági szabályozással bizonyosan jobb irányba terelődhetett volna. 72