Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
BUZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A homoródalmási építészeti kutatások eredményei
36. kép. Faragott kiskapu (663. sz.) (VASS Erika felvétele, 2007) ján még a 19. század végén is előfordult a sarkos elrendezés, erre utal, hogy az asztalhoz csak két szék társul, és az asztal további két oldalán többnyire kanapét (támlás pad, melyben általában ruhát tároltak), hosszú ládát helyeztek el. 2 9 Ugyanakkor ebben az időben városi hatásra már megjelent a ma általánosnak mondható négy székes asztalrendezés is, ami maga után vonta, hogy az asztal a szoba közepe irányába mozdult el. MALONYAY Dezső 30 munkájában már ezt az állapotot írta le, és az adatközlők visszaemlékezései is ezt tükrözik: a felszabaduló sarokba került be a tálas, gyakran átlós elhelyezkedéssel, 3 1 és a kor ízlésének megfelelően az 1899. évi hozományban már üvegezett kivitelben fordult elő. Egy 1905-ből származó, szintén az almási gyűjtésünk során előkerült parafernum levélben már érezhető a változás: a nagyobb bútorokat két darab kasztén árán túl az alábbiak teszik ki: egy kanapé, egy vetett ágy, két ülő karos szék, egy tábori szék, egy tükör és egy sifon (ruhatárolásra használt szekrény), ami ekkor még újdonságnak számított. Az 1899. évi dokumentummal ellentétben ládák nincsenek a felsorolásban, ezek szerepét vehette át a sifon. Persze a ládák hiánya lehet véletlen is, mint ahogy asztal egyik parafernum levélben sem szerepel, 3 2 és azt is jelentheti, hogy eleve volt láda, illetve asztal a legényes háznál, ahová fel35. kép. Kötött fa kapu felmérési rajza (41. sz.) (NAGY Péter rajza) sok helyen faragott, díszített, tetővel fedett kiskaput és mellette egyszerű deszkanagykaput is megfigyelhettünk. A falun belül a faragott kötött kapukra is vannak viszonylag korai példák (35. kép) (41., 628. és 238. sz.). A kutatott épület mellett egy, a háznál 23 évvel korábbi, 1823-as datálású székely kapu állt 1975-ig, amikor azt a csíkszeredai múzeumba vitték. 2 7 Ezen kapuk jellegzetessége az, hogy a nagykapu és a kiskapu (36. kép) fölött elhelyezkedő kötőgerendára ma már oldalanként csak két, esetenként három sor cserépből készülő tetőt helyeznek el, és ez nem egészül ki galambdúccal. Az utcai kerítés általában a kapuhoz igazodik: a falazott szerkezetek mellett falazott, vakolt, időnként ülőfülkével tagolt kerítéseket találunk, míg a faszerkezetű kapuk egyszerű deszkakerítésekhez csatlakoznak. MALONYAY Dezső a 20. század legelejéről közöl egy almási sövénykerítést is, 2 8 ám erre már nem találtunk példát. A lakóház berendezése az 1930-as években Egy 1899. évi parafernum levélben, melyre homoródalmási gyűjtésünk során találtunk, egy kasztén, egy üveg tálas, egy kanapé, két egyes szék, egy nagy és egy kisebb láda, egy festett fa ágy és egy tükör szerepelnek. Ez alapjJJLLLl TT'IT 27. KARDALUS János 2000. 226.; 2001. 98.; KOVÁCS Piroska 2001-2006. A Múzeumba elhozott ház és az 1980-as évekbeli berendezése alapján készült alaprajz szerepel a következő kötetben: KOCSI Márta-CSOMOR Lajos é.n. 26. 28. Egymástól 50-60 cm-re elhelyezett, földbe leásott, hegyezett végű husángok közét a fénykép szerint 2-3 vesszőből vezetett fonással látták el. Az így készült fonás magassága 1,4 m körül lehetett. MALONYAY Dezső 1909. 93. 29. Erre az összefüggésre sok háromszéki példát ismertet SZŐCSNE GAZDA Enikő 2010b. 156. 30. MALONYAY Dezső 1909. 176-180. 31. így nézett ki a Múzeumba került lakóház is az 1980-as években. KOCSI Márta-CSOMOR Lajos é.n. 26. 32. SZŐCSNE GAZDA Enikő a sifon megjelentéhez már azt a lakberendezési modellt köti háromszéki parafernum levelek alapján, amikor az asztal a szoba közepén helyezkedett el. SZŐCSNE GAZDA Enikő 2010b. 162. Az asztal nem volt kötelező tartozéka a hozománynak, hiszen az elsősorban az aszszony ruháinak tárolására szolgáló bútordarabokat tartalmazta. SZŐCSNE GAZDA Enikő 2010b. 113. 38
