Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
BUZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A homoródalmási építészeti kutatások eredményei
37. kép. Festett láda 1856-ból (VASS Erika felvétele, 2007) tételezhetően költöztek, és csak amikor már saját házba mentek, akkorra készíttettek maguknak új asztalt. Sajnos egyelőre több forrás nem áll rendelkezésünkre, és ez a korszak szóbeli gyűjtéssel már nem érhető el. Az 1930-as évekre a jobb módúak a 19. századi festett bútorok nagy részét már lecserélték. Itt jegyezzük meg, hogy bár örvendetes módon az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a festett bútorok 3 3 iránt, de a 20. század eleji díszítetlen vagy flóderezett bútorok megőrzését is ugyanolyan fontosnak érezzük. Ezek közé tartoznak az üveges kredenc, a szekrény és az újabb ágyak. Az idős almásiakkal készített interjúk alapján az 1930as években az utcára néző nagy házban lakott a család egy része. Télen itt is főztek, így takarékoskodva a tüzelőanyaggal. A két ablak között a falban egy festett almárium volt, a két ablak fölé egy kb. 3-4 méter hosszú festett fogast (kendőszeget) akasztottak. A korábbi sarkos elrendezés esetén az utcai ablakok alatt, illetve az udvarra nyíló ablak alatt egy-egy festett hosszúpad helyezkedett el, melyekben ruhákat, végvásznat és fonalat tartottak. Ez utóbbi mellett egy nagyméretű, falba süllyesztett, fülkével készült almárium volt, amiben viszonylag hideg helyet tudtak biztosítani a romlandó ételeknek. A vetett ágy és a szekrény, illetve a hálóágy és a kályha között egy-egy tulipános láda (37. kép) foglalt helyet, mely eredetileg ruhaneműk tárolására szolgált. Az iratokat kisméretű festett ládában tartották. Az utcai fal és a hátsó szomszédra néző fal találkozásánál állt a vetett ágy: a szalmazsákra derékaljat tettek, erre egy fehér, majd egy csipkés szélű lepedőt. A kilenc párnát három sorba rendezték el úgy, hogy mindegyik párna huzata a csipkés, alatta piros selyemmel bélelt végével kifelé nézett. Mivel télen ebben a helyiségben főztek, fűtöttek, az ágyneműt kicserélték: télire tarka, kockás huzatot húztak, nyárra pedig, amikor kiköltöztek a főzéssel az ereszbe és a süttó'be (nyári konyhába), visszahelyezték a fehéret. A vetett ágy mellett a szintén festett kasztén állt, a Múzeumba került házból származó kasztén (2007.178.1.) teteje ládaként nyitható, alján pedig egy kihúzható fiók található. 3 4 A vizespad (kártyapad) a vödrökkel (kártyákkal) az udvari falon, a hosszúpad végénél, az almárium alatt helyezkedett el. Sarkos elrendezés esetén az asztal a két padhoz közelebb helyezkedett el két székkel, később viszont a ház közepére került az asztal négy székkel, fölötte függőlámpa lógott. Télen a szövőszéket az ablakok és az asztal közötti részen állították föl. A fűtő és az ajtó közötti helyen egy kis asztal állt, amit konyhaasztalként használtak, azon készültek elő a főzéshez, és ha nem mindannyian ültek le az ebédhez vagy vacsorához, akkor ott étkeztek. Ha mindenki otthon evett, akkor a nagy asztalt ülték körbe. A falakon házi áldás és családi fényképek függtek, unitáriusoknál nem helyeztek nagy hangsúlyt a vallásos ábrázolásokra. Az ágyak és az asztalok fölött mindkét szoba fa33. KARDALUS János 1995. 60-67.; BENCZE Ilona (szerk.) 2005. 34. Két oldallapja sötétbarnára festett, egy-egy vas fogantyú van rajta, és ovális alakban, világosbarna alapon flóderezett, faerezetet utánzó festés díszíti. Átmeneti bútortípus, a nemesi sublóthoz akar hasonlítani, de motívumaiban még a helyi festett bútorok mintájának világát őrzi: előlapján három sávban van festve, a sávok között egy-egy léc látható, mintha három fiókos sublót lenne, ugyanakkor csak az alsó valódi fiók, a felső része egyszerű láda. Az alsó és a felső díszítés: kettő-kettő piros, rombusz alakú alapon virágcsokor. Középütt két világosbarna, ovális alakú alapon virágcsokor. Hasonló folyamatról tudósít Háromszékről SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 2010b. 155-156. 39
