Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Dobosyné Antal Anna: Német ház Magyarországon – Fachwerk épületek a Dél-Dunántúlon

Dobosyné Antal Anna NÉMET HÁZ MAGYARORSZÁGON Fachwerk épületek a Dél-Dunántúlon A százötven éves török hódoltság alatt Magyarország középső vidékén falvak százai néptelenednek el, tűnnek el nyomtalanul. Az uralom végén a visszavonuló török haderő hatalmas lakatlan pusztaságokat hagy maga után, melyek felszámolása sürgető feladatként jelentkezik. A I 7. század végén kezdődő és — három markáns szakaszt megkülönböztetve - egy évszázadon átívelő újkori kolonizáció

1 német hospesek százezreit hozza hazánkba. A kezdetektől I 740-ig számított, a kor domináns uralkodója után Károly-korabeli kolonizációnak is nevezett időszak első éveiben meginduló spontán népvándorlásokkal egy időben, legkorábban Budán és környékén, valamint a Dél-Dunántúlon kezdődtek szervezett telepítési akciók. Privát kezdeményezésre élednek a főváros körüli és a Duna-menti sváb falvak, majd a békési, szatmári, Balaton-felvidéki települések is. Tolna és Baranya megye benépesítésének szervezői szintén magánbirtokosok és egyházi vezetők: a telepítések eredményeképp a parlagon fekvő területek helyén az 1720-as, 30-as évekre Rajna menti, hesseni, Fulda környéki, frankföldi németek építik, és igen hamar felvirágoztatják az uradalmi falvakat, egyben megalkotják Magyarország legnagyobb összefüggő németek lakta vidékét, a Schwäbische Türkei-t.

2 Ezen a hatalmas szigeten élő németek, svábok szokásai, viseletük, életmódjuk, sajátos építkezésük vizsgálata régóta szerepel a kutatók palettáján. A német falvakban sorakozó házak szembetűnő karakterét már a 18. század elején, korának nemzetközi hírű tudósa, a polihisztor BEL Mátyás is lefesti a Notitia lapjain.

3 „A németek csinosabban építkeznek, mint a magyarok" írja, majd számba veszi a két náció eltérő építkezési szokásait az alaprajztól az anyaghasználatig, a pincétől a padlásig. Ezt követően a század második felében született vizitációs jegyzőkönyvek is hírt adnak e vidék falvainak sajátos építészetéről. Ezekből nemcsak arról értesülünk, hogy itt I. kép. Fachwerk lakóház Bonyhádon, 1868 (FÉNYES Elek után) 1. Az újkori kolonizáció három szakaszáról bővebben HUTTERER Miklós 1973., a három korszak építészeti vonatkozásairól DOBOSYNÉ Antal Anna 2008. 15-48. 2. A Schwäbische Türkei területén a legjelentősebb egyházi és földesúri telepítések ábrázolását lásd DOBOSYNÉ Antal Anna 2008. 22. 3. BÉL Mátyás 1979. és BEL Mátyás 1984. 35