Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Dobosyné Antal Anna: Német ház Magyarországon – Fachwerk épületek a Dél-Dunántúlon

német módra készült házakat emelnek, hanem a stílt is meghatározva közlik, hogy sváb mintára, frank módra... épülnek lölna, Baranya favázas, sövényfonásos, nádfedeles házai. 4 A folyamat később is töretlen: a 19. századtól több kiváló tudós leíró műve is figyelmet szentel a német vidé­keken álló épületek jellegzetességeinek 5 (I. kép). Az eltérő stílus 1868-ban egyértelműen megmutatko­zik: a Magyarország Képekben címmel megjelenő honis­mertető folyóiratban napvilágot lát egy illusztráció, me­lyen a magyar tradícióktól merőben idegen, gerendará­csos szerkezetű házat ábrázolnak. FÉNYES Elek - a kép és a cikk alkotója - a bonyhádi sváb házról nem keveseb­bet állít, mint azt, hogy a környező falvak házai is mind e stílben sorakoznak. 6 A magyar házaktól több vonásban is megkülönböztet­hető, „német typus"-ú házakról ír a 20. század elején JANKÓ János etnográfus. A Balaton-melléken végzett gyűjtő, felmérő munkája során felnémet vagy frank típu­sú házakat azonosít a sváb falvakban. 7 Az alaprajzi rend­szerben gyökeres eltérést kimutató kutatásai alapján megfogalmazott definíciójával immáron évszázados szak­mai vitát indít a német ház magyarországi létének - nem létének kérdésében. A német eredetet erősítők táborában kevés tanul­mány született. Közülük kiemelkedő Toni MILLER, a Közép-Duna-völgy 18. századi településeit feldolgozó műve, 8 mely kimutatja az itt élő németek lakóházainál a frank-házból való származást. Témánk szempontjából ta­lán legjelentősebb - a MILLER által legfejlettebbnek ítélt - kétmenetes telepesház-típus feltárása és bemutatása. 9 A frank vagy hesseninek is nevezett "Kolonistenhaus" nemcsak gazdag, kiforrott alaprajzzal rendelkezik, de az ábrázolás szerint tetőszerkezetének gerendaváza is né­met módra ácsolt (2. kép). Figyelemreméltó, hogy a szer­ző kutatásainak idején - az 1947 előtti években - ennek, a ma már csak két álló példával prezentálható variációnak még nagyszámú, de legalábbis a típusalkotáshoz megfele­lő számú példányával találkozhatott. Negyven évvel később - 120 év távlatából - FÉNYES Elek illusztrációját feleleveníti, közlésével közismertté te­szi a BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor szerzőpáros, alap­műnek számító Magyar népi építészet című könyvében. A mű nóvuma a „magyar népi építészetben ismeretlennek és egyszintes épületen indokolatlannak" is ítélt szerkezet ismertetésén túl az a megállapítás, hogy a tolnai német telepesek „néhány generáción keresztül alkalmazták hazai emlékeik hatására e szerkezet egyszerűbb formáját". 1 0 Erre a korra már a német falvak favázas házainak álló példái is felszínre kerültek: a majd minden települést elérő - az Országos Műemléki Felügyelőség által szervezett - falu­kutatási program felmérői is megörökítenek néhány tol­nai, baranyai gerendavázas lakóházat." Közülük párat or­szágos műemléki védelemre is javasolnak, melyből csak kevés realizálódik. 2. kép. A kétmenetes háztípus, az ún. "fränkische oder hessische Kolonistenhaus" Toni MILLER után 4. BRÜSZTLE, Joseph 1874-1880. III. 457., IV 775. és 897. 5. A Dél-Dunántúl tekintetében HÖLBLING Miksa 1845.; TABA István 1941.; HAAS Mihály 1945. 6. FÉNYES Elek 1868. 46-49. 7. JANKÓ János 1902. 189-206. 8. MILLER, Toni 1947. 9. MILLER, Toni 1947. 78. A kétmenetes telepesház téves, típustervként való értelmezéséről Id. DOBOSYNÉ Antal Anna 2008. 69-70. 10. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 66. I I. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Népi Építészeti Archívum. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom