Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
H. Csukás Györgyi: Pinceajtók a Balaton-felvidéki szőlőhegyeken
5. kép. A pécselyi szőlőhegy 194. sz. kétszintes présházpince (LUN Zsuzsa felmérése, 1975.) domboldalba mélyítve épült egyszerű parasztpince bejárata az oromfalon nyílik. Az ajtó szemöldökgerendáján 1818-as évszám olvasható. Az ajtót három széles, 5 cm vastag tölgyfapallóból állították össze, amelyek félhoronnyal illeszkednek egymáshoz, és az ajtólap belső oldalán két hevederhez vannak nagyfejű faszegekkel hozzáerősítve. Az egyik palló széle képezi az ajtó forgótengelyét, ezért itt a palló két végén csapnyúlványt faragtak ki. Minthogy az ajtó a forgó tengelynél volt a legnagyobb terhelésnek kitéve, a pallót ezen a szélén vaskosabbra hagyták, sőt, két téglalap alakú nyúlvány is ágazik ki belőle, ezekbe vannak a hevederek végei beleeresztve. A vaskosabb tengelyt a csap nyúlványokkal és a két zászlószerű nyúlvánnyal egy darab fából faragták ki úgy, hogy a többi részen a vastagabb pallót az ajtólap síkjáig visszamélyítették. Hasonló kialakítású a belső pincébe vezető ajtó is. A különbség a két ajtó között az, hogy míg a belső pinceajtón borított vas-zár található, a bejárati ajtót kölkes fazár védi. A makkos, vagy vidékünkön kölkes zárnak nevezett elmés fareteszek működését, kultúrhistóriáját VISKI Károly ismertette széles kitekintéssel, dunántúli példák azonban nem szerepeltek ábráin. 1 6 Tanulmányának megjelenése óta a dunántúli és burgenlandi szőlőhegyekről is számos példány vált ismertté, boronafalú, favázas és kőfalú pincéknél egyaránt, amelyek némileg eltértek a VISKI által közöltektől. 1 7 A kölkeket rejtő, függőleges vájatokkal ellátott elem a pécselyi pincénél nem az ajtófélfához belülről hozzáerősített fahasáb, hanem egy erőteljes, az ajtószárfához hasonló méretű, mögötte elhelyezkedő gerenda. (Ennek neve GÖNCZI leírása szerint Göcsejben tomfa, egy 1821 -es forrásban „závártartó fának" nevezték, a mi adatközlőink már nem tudták a nevét.) 1 8 Minthogy magát a szerkezetet a függőleges vájatokkal és a bennük mozgó kölkekkel nemcsak zárólap fedi, de ezzel az oldalával simul a gerenda az ajtószárfához, az ilyen szerkezetek igazán csak szétszedésük során ismerhetők meg. Az eddig publikált bárdolt tölgyfa ajtók, kölkes zárak többsége boronafalú, vagy favázas épületekből származik, a Balatonfelvidéken viszont kőfalú és boronafalú szerkezetekben egyaránt maradtak fenn emlékei. A burgenlandi boronafalú présházpincék gondosan dokumentált, részletező rajzai a kölkes fazárnak hasonló szerkezetét mutatják. A vájatokat és a bennük mozgó kölkeket befoglaló gerenda kitűnik rendkívüli méreteivel és díszítettségével: az ajtószárfa mögött elhelyezkedő, a küszöb és a mestergerenda vagy födémgerenda közé beékelt gerenda többszörösen tagolt törzsét vésett, bemetszett díszítmények borítják. A magyarországi hasonló funkciójú szerkezeti elemek ritkán díszítettek. 1 9 A Balaton-felvidéki példányok további eltérését a kőfalazatnak a fa vagy favázas falakénál nagyobb falvastagsága indokolja. Míg a faépületek ajtószárfái a falszerkezet részei, és azzal megegyező vastagságúak, addig az itteni ajtók tokja 50-60 cm vastag kőfal falnyílásában helyezkedik el. A pécselyi épület érdekessége, hogy szemöldök- és küszöbgerendának is L-profilú gerendát használtak. E gerendáknak a falnyílásba belógó, függőleges felületére záródott rá az ajtólap, míg a présház belsejébe eső, vízszintes részén volt kivésve a persely, amelyben az ajtó sarka fordul. A küszöb- és szemöldökgerenda e része közé erősítették a kölkes fazárat rejtő gerendát is. A Büki-pincénél a zár nyitásakor a retesz nem tudna a falsík előtt elhaladni, mert beleütközne a falnyílást határoló kőfalba. Ezért a retesz számára a pince belsejében üreget képeztek ki a falban, ami a retesznyílás alsó kiszélesítését jelenti. Ez a megoldás viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a kőfal könnyen megbontható. Ezt megakadályozandó, az ajtószárfa mellett további három gerendát csapoltak a küszöb- illetve a szemöldökgerendába, mintegy védő boronafalat húzva a retesz faliürege elé. A szélső gerendában vágták ki a kerek reteszlyukat is. Hasonló megoldást a VAJ KAI által lerajzolt kölkes záraknál is felfedezhetünk, ami ott is arra szolgált, hogy megnehezítse avatatlanok számára a reteszhez való hozzáférést. 2 0 A kölkes zárak nyitására a Büki16. VISKI Károly 1931. 17. GÖNCZI Ferenc 1914. 578.; ÉBNER Sándor 1931. 101-103.; DORNYAY Béla 1939. 51-55.; VAJKAI Aurél 1956. 62-63. 65-66, 81.; 1964. 65.; 1966. 193.1. 14. kép 4-6. ábra, 195.1. 16. kép, 196.1. 17. kép, 201.1.26. kép, I-3. ábra.; 217.1. 48. kép, 5. ábra.; SIMON, Franz 1971.30, 33.; AUMÜLLER, Stephan 1971-72.; LANTOS Miklós 2008. 50-51. A kölkes zárakat a burgenlandi és magyar anyag ismeretében AUMULLER rendszerezte, javaslatot adva a zár elemeinek egyértelmű megnevezésére is. 18. GÖNCZI leírásában azonban a tomfa és az ajtószárfára erősített zárszekrény keveredik, ábráin pedig csak az utóbbi szerepel. GÖNCZI Ferenc 1914. 578-579. Egy 1821 -ben Cserszegen végzett vizsgálat alkalmával összeírták a régi pincéket. Nemes Szalai Mihály pincéjének „závár tartó fáján" 1663-as évszámot találtak. Közli; VAJKAI Aurél 1956. 72. 19. Egy ékrovásokkal, rozettával díszített zalai példányt közöl KECSKÉS Péter 1992. 183. 20. VAJKAI Aurél 1963. 190.1. 12. kép 2-3. ábra, 195.1. 16. ábra, 196.1. 17. ábra, 201. I. 26. kép I. ábra. 92
