Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Gombosi Beatrix: Mestergerendák a Kisalföldön – „Isten kegyelmibül ípítette…”

21. kép. Az első szoba mestergerendájának középrésze, hátoldalon. Rábapatona, Zrínyi Miklós u. 22. (NAGY István felvétele, 2000.) A 17-18. században a vésett és az ékrovásos technikára jellemző, a V alakú véső és faragó kés, körző használatos. Lapos vésővel szedik fel a kidomborodó felületek sík hátterét. Gömbölyű vésővel metszik a körömnyomszerű mélyedéseket. PÁLOS Ede is megállapította a kapufák díszítésével kapcsolatban, hogy gyakoriak a háromszögformába szerkesztett, körömnyomhoz hasonló, pikkelyszerűen elhelyezett sorok.

2

7 Ennek egy korai példáját láthatjuk az I 795-ben készült födémgerendázaton (8-9. kép). FILEP Antal felhívta a figyelmet, hogy a 18. század második felétől a fiókgerendák díszítése megszűnt.

2

8 Egyedülálló ez a fennmaradt födém nemcsak a rábapatonaiak között, hanem nagy valószínűséggel az egész Kisalföldön. A késsel rótt betűk és motívumok a legkorábbi darabok 22. kép. A hátsó szoba mestergerendája. Rábapatona, Zrínyi Miklós u. 22. (NAGY István felvétele, 2000.) 23. kép. A hátsó szoba mestergerendájának középrésze, 24. kép. A hátsó szoba mestergerendájának középrésze, előnézetből. Rábapatona, Zrínyi Miklós u. 22. alulnézetből. Rábapatona, Zrínyi Miklós u. 22. (NAGY István felvétele, 2000.) (NAGY István felvétele, 2000.) 27. PÁLOS Ede 1906. 167. 28. FILEP Antal 2002. 157. 55