Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében

3. kép. A 48-as Kör nagyterme 1995 ségük ekkor már volt, mert megvásároltak egy ócska parasztházat, a Pacsirta utca sarkán, de az ezernyi ember nem fért már el benne."

3

4 Közös erővel, 1200 ember hozzájárulásával felépítették a Nádudvari és a Pacsirta utca sarkán álló Földmívelő Egyletet.

3

5 Az 1905-ben alakult Kossuth Kör tagságát a Németfalu lakossága

3

6 alkotta. A balmazújvárosi németeket

3

7 a 18. század második felében telepítette siklói Andrássy család.

3

8 A németség külön falurészen telepedett le,

3

9 a kijelölt terület a Kis és Nagyszík között terült el. Ezen a területen alakult ki a máig „Németfalunak" nevezett településrész.

4

0 Az első utcájuk a „Nagy Német" utca volt, a későbbi Kossuth utca. A Kossuth Kör alakuló közgyűlésének jegyzőkönyvében a választmányi tagok felsorolása utcánként történt: a Szalonna sorról 3 fő, a Nagy utcáról 4 fő, a Kis közből 2 fő és az Új sorról 3 fő választmányi tagot választottak.

4

1 A szervezet létrehozásánál az etnikai - területi szempontok párhuzamosan érvényesültek. A szervezet alakulásánál azonban még egy lényeges szempontról beszélnünk kell. A kör megalakulásával kapcsolatban az eddigi kutatások megállapították, hogy a kör ki nem mondott célja az emberek visszafordítása az egyházhoz, távoltartása a politikától. A református egyház igyekezett tagjait megóvni a szocialisztikus eszméktől.

4

2 A Kossuth Kör alakulásának évében épült fel a Földmívelő Egylet székháza, a Németfalu közvetlen szomszédságában, így ekkortól ez az aktív, érdekképviselő szervezet nagyobb mozgásteret tudott biztosítani tagjai számára céljaik megvalósításához. 4. kép. A Földmívelő Munkás Egylet székházát a Herbária vásárolta meg Az új szervezet, a Kossuth Kör megpróbálta ellensúlyozni az Egylet tevékenységét. A szervezet első helyiségét Molnár Mihály vegyes iskolai tanítótól vette bérbe. A kör megnyitása 1905-ben „karácsony másnapján ebéddel és tánczmulatsággal történt".

4

3 A kör épületének fejlesztéséhez korán hozzáfogtak, már 1906 őszén átalakították a következő évben pedig kugli-pályát építettek.

4

4 1910-ben készült jegyzőkönyv tudósít arról, hogy a bérelt „házat el fogják árverezni". Ekkor felvetődött a székházépítés gondolata, de még elnapolták az ötletet.

45 A következő évben, 1911 -ben, a közgyűlésen felmerül, hogy a református német egyház presbitériumától megfelelő kárpótlás mellett elkérnék a tanító konyhakertjének egy részét és oda építenének. A jegyzőkönyv szerint a kör tagjai közös kötelezvényt írnának alá, amelyre a Balmazújvárosi Hitelszövetkezet olcsóbb kamat mellett adna pénzt. Ekkor még nem döntöttek, a telek megszerzése kapcsán felmerült aggályok miatt.

4

6 Az 191 3-ban kelt, a Kossuth Kör házvételéről szóló közgyűlési jegyzőkönyv így szól: „o kör egy népesebb s uj czéloknak is megfelelő kör részére saját telket vásárolhat. Ez a tény több oldalról megvitatva igen ajánlatosnak Ígérkezett s a kör tagjai kapván kaptak azon kínálkozó alkalmon, hogy a kör jelenlegi lakhelyét örökáron megvéve, részvények kibocsátása által össze kellene hozni nemcsak a telek árára szükséges pénzt, hanem a kör czéljaira, u. m. olvasás, kártyázás, és mulatság tartások alkalmakor szükséges pénzt is. Igy határozatba ment, hogy a Kossuth Kör a 34. VERES Péter 2004. 142. 35. VARGA Antal 1958. 204. és FODOR Péter 1977. 154. 36. FÉNYES Elek így ír: „elosztatik magyar és német Újvárosra..." FÉNYES Elek 1851. 4. k. 240-241. A balmazújvárosi németekre a 19. század közepén - végén területi szegregáció jellemző. Béres Ilona 2005. 38. 37. A balmazújvárosi németek történetéről: KATONA Mária 1997. 38. ZOLTAI Lajos 1936. 148. idézi VAJDA Mária 1981. 332., LENGYEL Imre 1936., VARGA Antal 1958. I 19-125. 39. Az a körülmény, hogy a németek a külsőségi részeket foglalták el, s egy falurészen telepedtek le, hozzájárult ahhoz, hogy a németek zárt, külön falusi belső életüket bizonyos vonatkozásban hosszabb időn keresztül megtarthassák. VAJDA Mária 1981. 332-333. 40. Az 1783-ban II. József parancsára készült térképen már feltüntették az önálló német telepet. Térkép: SZMT 2. 1762. idézi: VAJDA Mária 1981. 333. 41. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1905. 42. „A kör első évtizedében meghatározó volt a papi vezetés, hiszen középutas felfogásával szinte kizárta annak a lehetőségét, hogy a tagság csatlakozzon a forradalmibb eszméket hirdetőkhöz vagy a Földmívelő Egylethez." FODOR Péter 1977. 159. 43. „Az elnök felhívja a gyűlést tegye szóvá egy kuglizó helyiség felállítását. " Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1905. 44. „Kuglipálya 41 szavazattal 39 ellenében megszavaztatik" Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1907. 45. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1910. 46. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1911. 258