Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében

telket megnézi és a telek megvételre kiküldik Lajter Gergely és Hegedűs Péter urakat, s felkéri őket, hogy a telek tulajdonosával lépjenek érintkezésbe vájjon a kör részére mily áron lenne hajlandó e telket átengedni."

4

7 A telket őzv. Hoffman Dávidnétól vették meg, aki Debrecenben élt. A házas udvar vételára 2600 korona volt, de tartozott hozzá egy legelő is, amelyet eladhattak 400 koronáért. Alföldi Imre elnök részvények kibocsátását javasolta a szükséges pénz előteremtésére, amit el is fogadtak.

4

8 A kör új székházat épített a Kossuth és a Szoboszlói utca sarkára, a német református templom és az iskola szomszédságába, a Németfalu központjába.

4

9 A szintén 1905-ben alakult Olvasó Népkör első székhelyét, a ,yilmos-kocsma" egyik helyiségét Filender Vilmostól bérelték, a ház a Bercsényi utca és a Jókai utca sarkán állt.

5

0 A kör 1928-ban

5

1 új székházat keresett: „Először felajánlotta Cseh Sándor a házát de nem tudtak vele jóra jönni, így a Győri Gáborné házát kellett megvenni, elég rossz állapotban volt és hozzá kéri 90- búzáért. Tehát hogy megférjünk nagyítani kellett rajta de részvényből nem tőt a Takarékból kellett felvenni 1400 pengőt. A kistermet kellett hozzá toldani hogy jobban férjünk... "" Az új székház a felsővég „központjában", a Rákóczi Bethlen utca sarkon állt. A kör tagjai ugyanis 1928-ban többségében felsővégi földművesek.

5

3 A „felsővég" a település nyugati részén található. Az alapító tagok közül 20 a Kadarcs utcán, 16 a Bethlen utcán, 15 a Bercsényi utcán, 12 a Rákóczi utcán, 6 a Kiskút utcán, 3 a Kiscsűr utcán, 2-2 a Nyugati soron, illetve a Petőfi utcán és l-l a Bocskai utcán, illetve a Karinkó újtelepen lakott.

5

4 A balmazújvárosi katolikusok szervezete,

5

5 a Katolikus Otthon az 1930-as években alakult. A közösség első, egyesületi formában működő szervezete az Országos Katolikus Népszövetség Balmazújvárosi Csoportja

5

6 Nagy Antal plébános irányításával 1933-ban alakult meg. Az alakuló ülés a „Csegei utca 21. szám alatt olvasókör-szerű otthont"

5

7 kívánt létesíteni. „Az állandó helyiségben folytatott társaskör szerű élet azonban igen hamar arról győzte meg, különösen az Otthon vezetőségét, hogy a Katolikus Népszövetség országos szervezetinek részére készített alapszabály nem fedi egy társaskör életének különféle szükségleteit. .. ",

5

8 így az összehívott közgyűlés a régi szervezet 5. kép. A Rákóczi Népkör feldíszített nagyterme működésének fenntartása mellett, új egyesület létrehozását határozta el és a „bérelt és nem megfelelő helyiségei helyett egy saját és a célnak teljesen megfelelő helyiséget"

59 épített. Az új egyesület, a Balmazújvárosi Katolikus Otthon 1935-ben kezdte meg működését. A szervezet megalakulása kapcsán rögzítették a tagság névsorát lakcímükkel együtt. A szervezet legtöbb tagja

60 23 fő a Bánlak Csegei utcához közelebb eső utcáiban és 18 fő a Daru első négy (a Csegei utcához közelebb eső) utcájában, valamint e területek metszés vonalában 17 fő a Csegei utcán (itt volt a szervezet székháza), 3 fő a Hor47. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1913. 48. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1913. 49. Az 1914-es számadó közgyűlés jegyzőkönyve a kör vagyoni állapotáról ad tájékoztatást. Eszerint az épület és a telek értéke 16 000 korona, a felszerelés értéke 1000 korona. Ezzel szemben teherként részvényesek felé 5370 korona tartozása volt a körnek, valamint kölcsönt kapott Laiter Gergelytől 600, Mihalik Jánostól 4000, Bugjó Ferencztől 1600 és Z. Hegedűs Pétertől 2000 korona értékben. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1914. 50. Balmazújvárosi Olvasó Népkör Jegyzőkönyve 1905.; vö. KIRÁLY István 1997. I 17. 51. KIRÁLY István munkájában azt írja, hogy 1924-ben épült fel a székház.; KIRÁLY István 1997. I 17. Az 1928-ban kelt alapszabály, a Balmazújvárosi Olvasó Népkör jegyzőkönyvében található adatok, valamint a Balmazújvárosi Kossuth Kör jegyzőkönyvének adatai az 1928-as dátumot erősítik meg. 52. Balmazújvárosi Olvasó Népkör Jegyzőkönyve 1928. 53. Vö. PÁSZTOR Ágota 2006. 56-57. 54. HBmL. IV B. 921. 2. II. 396. 55. A római katolikusok számaránya a település lakói között a 20. század első felében 15% volt. Magyar Statisztikai Évkönyv 1932. A balmazújvárosi katolikusokat kis létszámuknál fogva az egyház jobban összefogta.; VARGA Antal 1958. 203-204. 56. HBmL. IV B. 915. II. 507. 57. HBmL. IVB. 915.11.507. 58. HBmL. IV B. 921. II. 514. 59. HBmL. IV B. 921. II. 514. 60. A többi tag (a tagság kb. 20%-a) a körülírt területek külső határvonalában vagy közvetlen mellette lakott: Debreceni utca 3 fő, Semsey utca 3 fő, MÁV állomás I fő, Nádudvari utca 4 fő, Böszörményi sor 3 fő, Kossuth tér I fő. 259