Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében
a szervezetet 2 6 a parasztság alsó rétegeit - a „kisebb gazdákat", a „félcsípejűeket" 2 7 és „napszámosokat" 2 8 - fogta össze. A 48-as Kör a húszas évek első felében épített a köri céloknak megfelelő saját székházat, az Iskola köz - Árpád utca sarkán. Az építéshez szükséges tőkét búzában adták össze a tagok. Minimum 50 kiló búzát kellett adni, de a tehetősebb tagok mázsát, sőt többet is adtak. Az építési munkálatokat Gercsák József kőműves mester vezette, akinek tervezési joga is volt. Az építkezéshez a vályogot is a körtagok vetették, a böszörményi téglát szállították. Az építkezés 1924 tavaszától 1925 őszéig folyt. Ekkorra készen lett a sárgára színezett, szürke palafedéssel fedett, fénylő bádogszegélyes épület, 1926 tavaszán történt a kör felszentelése. 2 9 Az 1890-es évek közepén Balmazújváros az agrárszocialista mozgalom egyik központjává vált, az évtized második felében az újvárosi földmunkások és szegényparasztok egyesület alapítását határozták el. 3 0 Az egylet tagságának határozott politikai szerepvállalását igazolták az alapszabály engedélyeztetése során ( 1897-1902) keletkezett főszolgabírói és alispáni ügyiratok is. 3 1 A századfordulón alakult Földmívelő Munkás Egylet 3 2 újvárosi földmunkásokból és szegényparasztokból álló tagságának döntő része a Németfaluból került ki, és a német egyház tagja volt. 3 3 Az egylet 1905-ben saját székházat épített: „Helyi26. A Kossuth Kör Jegyzőkönyvében az 1920-as években már 48-as Körként szerepel a szervezet. Habár az évek során az „alsóvégi" jelző eltűnt a szervezet megnevezéséből, mégsem valószínű, hogy a 20. század első felében, a húszas évek végétől megváltozott volna ebből a szempontból a tagság összetétele. Ezt az elgondolást alátámasztja, hogy beszélgetőpartnereim következetesen azt hangsúlyozták, hogy településrészenként szerveződtek meg a körök, valamint az, hogy az ezt követően alakult körök többsége is egy-egy településrész lakóit voltak hivatva összefogni. A 48-as Kör tagnyilvántartó dokumentumai alapján a 20. század második felében a szervezet tagságának többsége továbbra is az „alsóvégen" lakott. BUMA 625-95. 27. A „félcsípejűek" VERES Péter leírása szerint „olyan emberek voltak ezek százával, akik nem akartak belenyugodni, hogy egész életükben cselédek vagy napszámosok legyenek, hát kapaszkodni kezdtek." A „félcsípejűek" részletes leírása: VERES Péter 2004. 100-1 10. 28. A 48-as Kör „inkább kisebb gazdák és félcsípejűek egyesülete volt, mint munkásoké.. De Tar Sándor, mégis, napszámos létére becsületet szerzett ott is." VERES Péter 2004. 133. 29. PÁL István kézirat. 30. „A kibontakozó köralakításokat a Szociáldemokrata Párt is támogatta."; FEHÉR András-KOMORÓCZY György 1970. 34. 31. FODOR Péter 1981. 133-138. 32. A Földmívelő Munkás Egylet megalakulását követően többször is, akár a település határain is túlnyúló jelentőségű érdekvédelmi, politikai szerepet vállalt. A szervezet e téren a 20. század első évtizedében volt a legaktívabb, amikor a gazdasági nehézségei hatására több alkalommal is megmozdult az újvárosi szegénység. Az egylet tagságának egy része az 1905-ös események, majd az 1906-1907-es gazdasági válság és sztrájkhullám hatására tovább radikalizálódott, s 1908-ban nyílt politikai programot követő pártot hozott létre.; VARGA Antal 1958. 204-219. ésÓNOSI László. 1972. 197-212.; POZSONYI József 1988. 59.; FODOR Péter 1977. 154.; uő. 1991.47-61.; HANÁK Péter 1983. 716-717. 33. HBmL. IV B. 905/b. 9339/1897. sz. alapján: FODOR Péter 198 1. 134. 257 2. kép. A 48-as Kör épülete
