Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Nagy Janka Teodóra–Szabó Géza: Sabján Tibor sárközi pártadíszes kályharekonstrukciója – A magyarországi népi kályhásság történeti, etnikai kapcsolatai az újabb kutatások tükrében
17. kép. Fehéren engóbozott félkész lábazati síkcsempe domborműves darabjai (WMM 2004.02.1 3. Mórágy, Alkotmány u. 35., 1995.) Az Alkotmány utcai leletmentésben a több mázsányi törmelékben további fehéren engóbozott pártadíszekhez tartozó kisebb töredékek és lábazati síkcsempe domborműves darabjai kerültek elő 4 7 (I 7. kép). A fazekasmühely selejtgödrének anyagában talált, biotitot tartalmazó félkész termékek arra is jól rávilágítottak, hogy az engóbozott alap, a kétszeri égetés, a motívumkincs, de még a Szabadság u. 12. alatti partoldalban ma is látható hosszúkemence a helyi német fazekasok sajátja volt, amelyet fejlett fazekassággal rendelkező őshazából hoztak. Az anyakönyvi kutatások alapján tudjuk, hogy a mórágyi telepesek többsége Pfalzból, a zweibrückeni fejedelemségből érkezett, kisebb részük Hessenből, Darmstadt és Kassel környékéről. 4 8 A hesseni Hanauban már 1661-től, Frankfurt-Main-ban 1666-tól, Kasselben 1680-tól működött fajanszgyár, amelyek edényeinek motívumai hamarosan megjelentek a parasztfazekasok munkáin is. Jó példái ennek az Offenplattenek, amelyeken először a fajanszról átvett naiv ábrázolások láthatók, majd az egyes paraszti fazekasok lassan kialakítják saját stílusukat. A hesseni részeken különösen sok fazekas volt Frankfurt környékén és Odenwaldban. 4 9 Az erdős, hegyes terület földművelésre nem lehetett igazán alkalmas, viszont kéznél volt a fazekasság két fontos feltétele: a jó minőségű agyag és a nagymennyiségű tűzifa. A területileg szétszórt odenwaldi fazekasközpontok (Urberach, Epperthausen, Münster, Oberroden, Steinheim, Dieburg, Babenhausen, Rossdorf, Spachbrücken, Breitenbunn, König, Erbach, Michelstadt, Beerfelden, Mudau, Amorbach, Walldürn, Buchen, Miltenberg) kisugárzása rendkívül széles volt. A hesseni tartományon kívül nyugaton a Rajna-vidék, délen Pfalz és a mai Baden-Württemberg területén is hatást gyakorolt. Központjai már a 18. században virágkorukat élték: változatos formájú és funkciójú használati kerámiát készítettek, a díszkerámián a népélet és a vallási téma sokféle változata bukkant fel. Mestereiket technikai tudásuk miatt távoli német területekről is felkeresték a vándorló céhlegények. 5 0 A fazekasmesterség gyakorlása a földművelésből kizárólagos megélhetést nem biztosító területen a hazai példák alapján a fazekasságból mint kiegészítő tevékenységből történt. S ez mindaddig folytatódott, amíg a megélhetést más, könnyebb módon (például bor-, majd tejtermelés, földművelés jó földeken) nem sikerült biztosítani a gazdálkodási rend változásai során. 5 1 A mórágyi fazekasok „parasztfazekasok" voltak. Az évnek csak egy részében dolgoztak, földesuruknak jobbágyi-paraszti szolgáltatással tartoztak. Nem volt céhes szervezetük, a mesterség elsajátítása a családon belül történt. A 19. század közepén működő, név szerint is ismert fazekasok közül egyes források szerint például a Glöcknerek I 724-ben, a Böhlerek I 746-ban az Ostertalbeli Niederkirchenből érkeztek Mórágyra. 5 2 A Glöckner név előfordulása Niederkirchenben már 1537-től nyomon követhető. 5 3 A 16. században tudunk Glöcknerekről (Debolt és Nickel) a közeli Ohmbachban is, ahol a Háffner családnév szintén előfordul. 5 4 A niederkircheni Niclas Bechlert a 16. században említik a források. 5 5 Ostertal a 10-12. század között a mainzi érsekség, majd a wörschweileri kolostor birtoka volt, később a pfalzizweibrückeni hercegséghez tartozott, lakosai a 16. század közepétől reformátusok voltak. Az új hazába érkezők szigorúan őrizték vallásukat, szokásaikat. A leánynevek között sokáig a Margaretha volt a legkedveltebb, ami nem lehetett véletlen, hiszen Ostertalban már a I 5. században Szent Margit napján tartották az évi nagy vásárt. 5 6 A mórágyi fazekasokat igen fejlett technológiai ismeret, tudás jellemezte. Mesterségbeli tudásukat jelzi, hogy akár 40 literes lakodalmas fazekat is fel tudtak rakni, s tel47. WMM 2004.02.05-13. 48. GLOCKNER, G., Peter 1979.; SZILÁGYI Mihály 1992.; SÍK Endre é.n. 49. NAGY Janka Teodóra 1995.; SZABÓ Géza 1999. 50. BAEUMERTH, Kari 1977. 10-1 I.; MEYER-HEISIG, Erich 1955.44-45. 51. TmL. Ö. 1828 52. GLOCKNER, G., Peter 1979. 102., 105., I 10., I 14. 53. GLOKNERS Theobald 1 537 (ZIMMER, Klaus 1 990. 282.), KLOKNERS Diebolt 1 542 (ZIMMER, Klaus 1 990. 283.), GLEKNERS Theobald 1572 (ZIMMER, Klaus 1990. 184.), KLOKNERTS Deboldt 1587 (ZIMMER, Klaus 1990. 146.), GLÖCKNER Simon 1 640.; GLÖKNER Johann 1660 (ZIMMER, Klaus 1990. 184.) 54. ZIMMER, Klaus 1990. 185. 55. ZIMMER, Klaus 1990. 256. 56. ZIMMER, Klaus 1990. 161. 236
