Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Szabó Zsuzsanna: A népi kultúra színrevitele a szabadtéri múzeumokban – Hagyomány, örökség és Skanzen

Szabó Zsuzsanna A NÉPI KULTÚRA SZÍNREVITELE A SZABADTÉRI MÚZEUMOKBAN - HAGYOMÁNY, ÖRÖKSÉG ÉS SKANZEN A Szabadtéri Néprajzi Múzeum értelmezhető úgy is, mint a népi kultúra színrevitelének sajátos intézménye.

1 A színrevitel körébe tartozik a múzeum valamennyi önmaga megmutatására tett gesztusa és annak termékei. A kiállítások és általában az a tér, amelyet a múzeum a látogatás számára megalkotott, magán hordozza annak jegyeit, miként értelmezi a múzeum a műtárgyat, milyen új kontextust teremt a megjelenítési mód a múzeumi tárgy köré, de tanúskodik arról is, mit gondol, és mit vár el a múzeum a látogatóitól, továbbá milyen szerepet szán nekik a kiállítással való kapcsolatba kerülés folyamatában. A kiállításokban, vagy azokhoz kötődve megvalósuló programok (múzeumi órák, fesztiválok, tanfolyamok) egyrészt - tudatosan vagy öntudatlanul - rámutatnak, mi az a téma, kérdés, amelyet a múzeum hiátusként érzékel saját kiállításaiban, illetve melyek a vonzódási pontok a látogató aktuális érdeklődése és igénye, valamint a múzeum általános küldetése és üzenete között. A kiállítások átadásának ünnepi ceremóniái értelmezhetők az önlegitimáció fontos aktusaiként is. A múzeum kiadványai, elsősorban a kiállítási katalógus vagy tájékoztató füzet narrációjában pedig a kiállítás egységes világának újrateremtése valósul meg. A múzeum szakmai és társadalmi megnyilvánulásai (tudományos, kulturális vagy társadalmi szervezetekben és fórumokon való szereplése) és vezetési stratégiája pedig annak tükre, hogy a múzeum hol helyezi el magát a kulturális életben, és a további fejlődés mely ösvényeit kívánja megnyitni önmaga előtt. Amennyiben arra keressük a választ, hogyan viszi színre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a népi kultúrát, érdemes konkrét kiállításokat, rendezvényeket, kiadványokat és a múzeum egyéb megnyilvánulásait elemeznünk. A jelenségek értelmezéséhez kézenfekvőnek tűnik a hagyomány és örökség, identitás, valamint hitelesség fogalmait használnunk.

2 Az említett terminusok használata, érvényessége a szellemtudományok területén általánosan megfigyelhető. A múzeumokkal kapcsolatban az 1980-as évektől a filozóI. kép. Drávacsehi lakóház hátsó szobája (DEIM Péter felvétele) 1. Jelen dolgozat egy 2009 telén született doktori disszertáció egyik fejezete. SZABÓ Zsuzsanna: A népi kultúra színrevitele a szabadtéri múzeumokban - A szentendrei Skanzen példája. Budapest, 2010. február, Kézirat. 2. A disszertáció egy másik fejezete, amely a hitelesség fogalmával írja le és elemzi a Skanzent - a terminustörténeti áttekintés nélkül - az alábbi címmel és kötetben olvasható: SZABÓ Zsuzsanna 2009. 247-258. (Reményeink szerint az identitással foglalkozó rész is hamarosan megjelenik.) 139