Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Józsa Anna: A ménfőcsanaki Ecker-villa – polgári életforma megjelenése falusi környezetben

35. kép. Barokk faragások a présen háború után, valószínűleg a szőlőfeldolgozás folyamán itt dolgozóknak nyújtott alkalmi szállást, illetve ide helyezték az 1970-es évek gombatermesztéséhez szükséges kazánt. Az előtérből továbbhaladva jutunk a legnagyobb földszinti helyiségbe, itt végezték a borkészítéssel kapcsolatos munkákat is. Az előkészítő helyiség födémét egy 37. kép. Északkeleti bejárat 36. kép. Belső lépcsőforduló 0,65x1,25 méteres tartópillér támasztja meg, erre fekszenek a gerendák. A présház födémét is, hasonlóan a tetőborításhoz, a 70-es években megerősítés céljából betonfödémre cserélték. A helyiséghez északkeleti irányból csatlakozik a már bemutatott pince bejárata, délkeleti irányból egy nagy fakapun keresztül pedig egy előtérbe jutunk, ahonnan belső lépcső vezet az emeleti szobákhoz, és innen juthatunk a délnyugati homlokzatra ablakkal nyíló szobába. Az emeleti lakóhelyiségeket két irányból lehet megközelíteni: az északkeleti homlokzatról nyíló előszobán keresztül, illetve a már említett pince előterén keresztül, a házon belül. Az emeleten három lakószoba, a konyha és a fürdő közös helyiségben, valamint a belső lépcső légtere és a külön WC, s valószínűleg kamra került kialakításra. Innen indul tovább a padlástérbe vezető lépcső. Az emeleti szobák közül a középső lehetett a szalon, kétszárnyú ajtóval nyílva az erkélyre, melynek fekvése délnyugati irányú, remek kilátással a környező vidékre. A szobák burkolata hajópadló, mely szintén eredeti, kivéve az előszoba, amely a felújítás során linóleum burkolatot kapott. A szobákban díszes cserépkályhák állnak, amelyek valószínűleg eredetiek, mivel a ház belsejében az építés óta nagyobb felújítás nem történt. A korszak jellemzője, hogy a lakóknak maximális kényelmet kívántak biztosítani, ezért a helyiségek fűtése fontossá vált, és ekkor terjedt el a kályhafűtés. Ugyancsak hangsúlyos újdonság ebben a korban, hogy belső mellékhelyiségeket alakítottak ki. A lakószobák kályháit két kémény szolgálta, melyek nem egy tengelyben helyezkednek el. I 18