Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Józsa Anna: A ménfőcsanaki Ecker-villa – polgári életforma megjelenése falusi környezetben
38. kép. A szalon cserépkályhája A park A hazai klasszicizmusra is nagy hatással volt az angol táj- és kertépítészet, mely a természethez való alkalmazkodást hirdette. A korai angol klasszicizmus a romantikus tájkertbe illesztette egyszerű tömegű épületeit, úgy, hogy a tengelyes tájszervezés elvét követte. Az angol palladianizmus az épületet környezetével együtt fogalmazta meg. Az Ecker-villa mellékelt, 1824-ben készült eredeti térképe jól szemlélteti az angol palladianizmus analógiáját ebben az esetben: a házat elő- és utókerttel együtt tervezték, fontos hangsúlyt helyezve a környezettel való összhangra. Ezt a térképet eredeti állapotában eddig még nem publikálták. 1 7 Látható, hogy a villa előtt és mögött díszkertet alakítottak ki formás utakkal, fákkal, bokrokkal (40. kép). A hátsókert fenyőfáinak nagy részét 1945-ben kivágták, a díszparkra ma már sajnos csak egy romos kerti kőpad emlékeztet. A pince szellőzőnyílásai a parkba nyílnak. A vincellérház Az épülethez délről csatlakozik a vincellér háza, melynek tömege jóval kisebb a villa tömegénél. Ez az épülettömeg nem a villa építésekor készült, építési ideje nem is ismert. Homlokzatkialakítása nem tükrözi a polgári ízlést, 39. kép. Emeleti alaprajz 17. WINKLER Csaba I993. I 19