Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Józsa Anna: A ménfőcsanaki Ecker-villa – polgári életforma megjelenése falusi környezetben

14. kép. Józsa János uradalmi vincellér és Takács József szőlőbeli munkás vasárnapi pihenőn, Ménfőn a 20. század elején 13. kép. Az Ecker-villa a korban építették ki a városok vezetékes vízellátását és indult el a csatornázás. A falusi építészetben módosulva, leegyszerűsödve jelent meg a klasszicizmus. Ennek oka, hogy ezeket az épületeket nem a kor népszerű, nagyobb városokban tervező építészei, hanem nagyrészt helyi építő- és ácsmesterek, illetve kőművesek építették. Ebben a korban jelennek meg a nemesi lakóházak, udvarházak, kúriák. A legtöbb kastély, udvarház, kúria szezonális tartózkodási helyként szolgált a nyári és téli hónapokban, illetve a vadászidényben. Ezek az építmények gyakran a mezőgazdasági birtok központjai voltak, amelyek csendes vidéki tartózkodóhelyként szolgáltak a városi palota mellett. Helyi analógia A kúriaépítészet a klasszicizmus egészen egyedi stílusváltozata, mely vidéken a kulturális és gazdasági központokban alakult ki. Ennek a vidéki építészetnek az irányító szerepét a feudális társadalom haladó rétege, a reformmozgalmak köznemessége képviselte. A kúriaépítészet leginkább a Pest környéki, alföldi falvakra volt jellemző, amelyek a törökdúlás miatti pusztulás után a 18. század végére települtek újra, s indult meg a helyi gazdasági, kulturális fejlődés. A kúriaépítészet szép példái az ország számos vidékén megtalálhatók, néhány településen a gazdasági fejlődéssel összefüggésben koncentráltan. Ménfőcsanakon, illetve a korábbi Ménfőn két présház is épült, az Ecker-féle présház és a Bezerédjek présháza. Ez utóbbi épület, amit a 12. számú fotó mutat, még mindig áll, de sajnos már nem a bal oldali fotón látható eredeti állapotában. Tornácát beépítették, a bejáratot áthelyezték, a tetőhéjalást lecserélték, a tető-és csúcsdíszeket eltávolították. Ez a ház is, mint a vonyarcvashegyi Festetics présház, parasztházat formálnak, de utcai homlokzata portikusszá nemesült. A földesúri vincellér ház hasonlóan a többi kurtanemesi kúriához az útra merőlegesen, nyeregetővel épült. Az Ecker-villa ellenben, ahogy a I 3. fotó mutatja, szabadon áll, bejáratára, homlokzatára nagy a rálátás, mivel az úttól körülbelül 50 méterre építették, s hasonlóan a többi módosabb kúriákhoz, előtte és mögötte díszkertet alakítottak ki. I I