Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon

ne hagyták, hogy a katlan belsejét ne kelljen gyakran javítani. Valamennyin meg is látszik az idő vasfoga, mutatva az igénytelenséget és a tanyai élet hanyatlását. Ezek legtöbbje téglából készült, de elvétve még vályogból is raktak. Korábbi tanulmányunkban olyan katlan fotóját is bemutattuk, amelyet téglából kötőanyag nélkül, ideiglenes megoldásként raktak össze. Gazdája talán már elkészülődött a tanyából.

19

1 Ezek a katlanok mindig a belső udvar valamelyik végében, az épületektől távol álltak. A mártélyi Gaáltanyán fotóztuk a 90. képet. A katlan téglából készült, kívül betapasztották, amely, mint a napon fölégett testről a bőr, rétegekben hámlott róla. Semmivel sem különb a helyzete a 91. képen látható, téglából épített katlannak, amelyet az 1970-es évek második felében Külső-Erzsébeten örökítettünk meg. Itt még a rézüstöt sem védték fedővel. Szintén Külső-Erzsébetről való (az előző képpel azonos időpontban készült) 92. kép. Különös egyedi megoldás a mellé épített hosszú, keskeny kémény, amelyet feneketlen zománcos tejeskannával és a szájába húzott, szintén zománcos füstcsődarabbal meghosszabbítottak. Ez a katlan is téglából készült, szalmás törekkel erősen kevert sárral betapasztva. Az üstöt itt is kint teleltették benne. A 93. képen lekvárfőzés közben, 1971 őszén találtunk erre a jelenetre. A katlan Kopáncson, Zsarkó Lajos, Gorzsa-tanya 515. számú tanyájának udvarán, közvetlenül a tanyavég és a dűlő felőli bejáróút mellett téglából épült.

19

2 92. kép. Külső-erzsébeti katlan, mellé épített kéménynyel, amelyet zománcos tejeskannával és füstcsődarabbal hosszabítottak 93. kép. A kopáncsi Zsarkó-tanyán lekvárt főznek az udvari katlan rézüstjében 191. SZENTI Tibor 1998. 12.190. k. kép. 192. SZENTI Tibor 1979. 192. oldal utáni kép. 69