Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Szenti Tibor: Épített tűzhelyek a hódmezővásárhelyi tanyákon
Húsfüstölők Az épített füstölőkkel jóval szerényebben bánik a szakirodalom, mint a szemes kályhákkal, füstöskonyhával, boglyakemencével, vagy a katlannal. KISBÁN Esztert idézzük: „A húsfüstölés helye a hagyományos tüzelőberendezésű parasztházakban a füstjárta padlás, illetve a szabad kémény." 19 3 BOROSS Marietta fogalmazta: „A parasztudvarokon álló, újabb (többnyire 20. századi eredetű), bódészerű falazott építmény, amely a disznóhús füstölésére szolgál." 1 9' 1 Amíg az emberi emlékezet visszavezethető, Hódmezővásárhelyen, a tanyák embere csak a disznóvágásból eredő szalonnát, húsokat, töltelékes húsféleségeket füstölte. Nem lehetetlen, hogy korábban, amíg a feudalizmusban érintetlen volt a nagy felületű és kiterjedt vízi világ, esetleg halat füstölhettek, de erről nincs adatunk. A 20. században négy típusú füstölőt építettek, illetve képeztek ki. 1. A szabadkémény padláson kiépített, széles füstölője. Ilyet mutattunk be a 68. képen. 2. A kaminkémény kürtőjében, a padlás fölött beépített füstölő. Ezt láthattuk a 71. képen és a 74. metszetrajzon. 3. A 33-34. rajzon egy külső kemence köré épített tüzelőhelyek, és a katlan fölé került füstölő látható. 4. Végül a szabadban álló, önálló füstölő épület. Kutatásunk időszakában már ez volt a legtöbb, sőt 1979-ben a pusztai Pósahalmon még sikerült egy vályogból éppen készülő füstölőt fotóznunk. 19 5 Valamennyi szabadban álló füstölőt alap nélkül, elegyengetett, esetleg ledöngölt talajra építették. 94. kép. A mártélyi Gazdag-tanya szögletes oszlop alakú húsfüstölője 95. rajz. A 94. kép húsfüstölőjének rajzsorozata 193. KISBÁN Eszter-PÓCS Éva 1979. 2, 243. 194. BOROSS Marietta 1979. 2. 244. 195. SZENTI Tibor 1998. 12. 194. 14 kép. 70