Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Kemecsi Lajos: A tudományos kutatás a magyar szabadtéri néprajzi múzeumokban
kutatók -, hogy a társadalom átformálódása a néprajzi kutatások végét jelenti. (Vö. viták a néprajztudományról, illetve az antropológia vagy a szociológia - mikrotörténelem szerepéről az 1990-es évek közepén, illetve a közelmúltban.) Az nyilvánvaló, hogy minden szaktudomány számára időről időre szükséges a feladatok új meghatározása, a szemlélet és a módszerek megújítása. 1 7 Amennyiben sorra vesszük a jellemző tudományos trendeket - lásd a szabadtéri néprajzi múzeumok kiadványai, vagy kurrens konferenciatémák megjelölései - leszögezhetjük: egész Európára jellemző, hogy az európai etnológia kutatásában a tárgyi világ, a ..Sachkultur" kiemelt szerepet tölt be, s ennek fontos centrumai esetenként a szabadtéri néprajzi múzeumok. 1 8 Ezt igazolja az utóbbi évtizedben megjelent külföldi szabadtéri néprajzi múzeumi kiadványok mégoly vázlatos áttekintése is, amit az előadásra készülve folytattam a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ahol a nemzetközi cserekapcsolatoknak s nem utolsó sorban CSERI Miklós főigazgató aktív szerepvállalásának - köszönhetően gazdag vonatkozó információs bázis formálódott. A különböző német, skandináv, szláv vagy brit, illetve Benelux kiadványok között markáns vonalat jelentenek a vonatkozó sorozatok. Ezek ismeretében is leszögezhetjük, hogy az európai néprajztudomány megőrzésre érdemes erénye kell, hogy maradjon a diakron személet (a jelent is gyorsan múlttá váló idősíknak tekintő történeti közelítés). Miközben szorgalmazzuk a módszeres jelenkutatás megerősítését, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az is része a történelmi folyamatnak, s rövid időn belül múlttá válik. Az elemzés, az értelmezés során meghatározó marad a diakron szemléletmód, a levéltárak hosszú évtizedekig még kimeríthetetlen forrásanyagot kínálnak az etnográfusnak. 1 9 A történeti néprajzi irány tehát eredményesen folytatható, s a forrásközléseket követő tanulmányok várhatóan átrajzolják a magyar népélet és közműveltség egész újkori történetét. 2 0 Kiemelném a restaurálási tevékenységhez kapcsolódó tudományos kutatómunka súlyának jelentőségét. A tárgyismereti vizsgálódások esetében gyakorlatilag nélkülözhetetlen ez a szakterület, melyhez a legkorszerűbb vizsgálati módszerek alkalmazása is társul, újabb interdiszciplináris kapcsolatokat eredményezve. A társadalomtudományi tudományos háttérbázisok között egyértelműen növekszik a szabadtéri néprajzi múzeumi gyűjtemények szerepe. Ez köszönhető annak is, hogy pl. a szentendrei tájegység építésekhez kapcsolódóan a hazai szaktudományban korábban ismeretlen pénzügyi lehetőségek jellemezték/jellemzik a tárgygyűjtési tevékenységet. Miközben a megyei múzeumi szervezetekben elenyésző a tárgy-gyarapodás, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum évente 3-4000 darab műtárggyal és közel 1000 darab demonstrációs tárggyal gyarapítja gyűjteményeit. A felgyorsult gyűjtések igazolják azt a nemzetközi példákon is alapuló igényt, hogy folytatni kell a tárgytipológiára épülő tárgytörténeti kutatásokat, a gyűjteményeket feltáró gyűjteményi katalógusok kiadását. Ezen feladatok szervezésekor és kivitelezésekor az eddiginél is szorosabb együttműködésre kell törekedni a régészet, a művészet- és a művelődéstörténet, a technikatörténet s a többi tárgytörténetben érintett szak tudományos műhelyeivel. 2 1 Természetesen a gyűjteményi katalógusok elemző - feltáró jellemzőinek meghatározásában a hazai szabadtéri múzeumok közös szempontjait is célszerű érvényesíteni, miként erről BERECZKI Ibolyával együtt a közelmúltban a pályázati lehetőségek szintjeit is értékelve egyeztettünk. Véleményem szerint itt az ideje az ilyen irányú együttműködési lehetőségek koordinációs döntéseinek, megállapodásainak. Csak utalnék a gyűjtemények digitalizálásával megnyíló távlati lehetőségekre; a különböző szintű adatok ilyen technikai segédlettel megvalósítható szintézisére, a kvantitatív elemzések gazdag tárházára. Szintén a nemzetközi tapasztalatok mondatják velem, hogy kiválóan kapcsolható a tárgytörténethez a ..Bildlore", a néprajzi ikonográfia, a vizuális információkat kutató tevékenység is. A külföldi példák hazai meghonosodásának., elterjedésének jellemzőit ismerve megállapítható, hogy a magyar polgári kultúra-modell felvázolásában a szabadtéri néprajzi muzeológiának kiemelt szerepe lehet (vö. svéd példa). 2 2 A jelenleg bontakozó, SÁRI Zsolt és CSERI Miklós vezetésével zajló, a 20. század második felének változásait célzó kutatás ezeket a nemzetközi elveket is eredményesen hasznosíthatja. A tradicionális mezővárosi paraszt-polgárság életviszonyainak feltárásával, bemutatásával kapcsolatban csupán jelzem a 2006-ban megnyílt Felföldi mezőváros tájegység megvalósításával kapcsolatos kutatói szakmai tevékenység szerepét. 2 3 Hasonló lehetőségek nyílnak az ipari munkásság kultúrájának történetiségen alapuló kutatásában walesi vagy német példák figyelembe vételével." A közelmúltban megjelent alapos szakirodalmi összefoglalásra is támaszkodó szabadtéri múzeumi kutatások elsősorban a 20. század második felének, a szocializmus évtizedeinek vidéki munkásságára vonatkozóan kecsegtetnek sikerrel. 2 5 17. PALÁDI-KOVÁCS Attila 2005. 1. 18. PALÁDI-KOVÁCS Attila 2005. 5. 19. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1999. 205-210.; Vö. MOHRMANN, Ruth 1984. 20. KLANICZAY Gábor 1984. 21. PALÁDI-KOVÁCS Attila 2005. 21. 22. LÖFGREN, Orvar 1982.; 1985. 23. PALÁDI-KOVÁCS Attila 2005.13.; KEMECSI Lajos 2008. 24. Pl. HEILFURTH, Gerhardt 1981.; FIELHAUER, Helmut-BOCKHORN, Olaf 1982.; FRYKMAN, Brigitta-TEGNER, Elisabeth 1989. 25. Vö. PALÁDI-KOVÁCS Attila 2007. 271
