Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Knézy Judit: A tudományos kutatás és gyakorlat szerepe a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létrehozásában

foglalta a régészeti ásatások tanulságait. Írott törté­neti forrásokat a könyvészeti adatokon kívül elsősor­ban Baranya megyéről, 6 0 részben Tolnából tárt fel, és tett közzé. Somogy megyei összefoglalója tartal­mazza mindezeket az eredményeket, módszereket. Nagyobb részletességgel a lakóházakkal foglalko­zott, elnagyoltabb a gazdasági épületek történetének elemzése. Lakáskultúrára vonatkozó történeti vizs­gálatai az egész Kárpát-medencére kiterjedtek a föl­dön alvás témájában sikeresen megvédett nagydok­tori dolgozatában, illetve tanulmányaiban. 6 1 A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban töltött évek­ben több téma mellett folytattam a település, népi építkezés vizsgálatát. A szennai tapasztalatok, de ké­sőbbi történeti kutatások is dominálnak az 1991­ben megjelent somogyi gazdasági épületek táji típu­sairól összefoglalt előadásomban, 6 2 valamint a me­gye német települései közül a Széchényi uradalmak jobbágyainak és felszabadult parasztjainak építke­zéseiről írt tanulmányaimban. 6 3 Nagyobbrészt törté­neti adatok feltárása állt ekkoriban a vizsgálataim középpontjában: uradalmi építkezések hatása a fa­lusi lakosságéra, parasztácsok, bognárok, molná­rok szerepe az uradalmi építkezésekben, különös­képpen a Festetics és Széchényi birtokokon, 6 4 köz­nemesi építkezés és lakáskultúra a reformkorban, 65 és a somogyi szemeskályhák története. 6 6 Az 1980-as évek végétől, amikor már az építkezé­seket a karbantartások váltották fel, aktuálissá vál­tak volna a gazdasági épületek berendezési munkái, és a meglévő telkekről még hiányzó épületek felderíté­sei (istálló, pajta, egy istállóspajta pl.) valamint további áttelepítendő épületek feltárása. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai egyéb fel­adataik mellett foglalkoztak a népi építkezés, lakás­berendezés kutatásával is az 1980-as években. 67 Ezek eredményei csak részben realizálódtak a szen­nai gyűjteményben és könyvészeti adatokban. 1980. 60. ZENTAI Tünde 1989. 61. ZENTAI Tünde 1998. 159-188. 62. KNÉZY Judit 1991a. 203-224. 63. KNÉZY Judit 1992. 168-174. 64. KNÉZY Judit 1998. 389-394.; 2001. 177-188. 65. Például KNÉZY Judit 1992a. 153-166. 66. KNÉZY Judit 2002. 162-186. 67. 1980 őszétől 1990-ig Mészáros Balázs történész volt a múzeum igazgatója, aki tanult néprajzot is, de elsősorban a népi hangsze­rek, népzene, néptánc érdekelte, főleg helytörténettel foglalkozott. 68. Folyamatosan SASI János foglalkozott a népi műemléki felderítésekkel, felmérésekkel, építkezési feladatokkal és berendezési munkákkal, de 1991-től mint gyűjteménykezelő került Szennára 2003 novemberéig, utána visszakerült 2007-ig a néprajzi rész­leghez. KAPITÁNY Orsolyát, aki a tárgygyűjtési, házberendezési, nyilvántartási feladatokban mint néprajzi asszisztens a segítsé­gemre volt, áthelyezték a közművelődési csoportba, és csak fél munka idejében foglalkozhatott néprajzzal, az is inkább raktár­rendezéssel és kiállítások rendezésekkel telt el. MOLNÁR Ágnes 1981-től kapcsolódott be a szennai tárgygyűjtési és pince­berendezési munkákba. GÁLL Éva 1983-92 között dolgozott Kaposváron, ő elsősorban a benti tárgyi gyűjtemények gyarapításával foglalkozott. Témái: kismesterségek, szőlészet, népművészet, Kaposmente és Csurgó környéke szőlészete, részben foglalkozott a kaposmenti szőlőhegyek építészetével is, de inkább a szőlőhegyi gazdálkodás témáról írt. GÁLL Éva 1992. 97-121. 1993. július 1-től dolgozik IMRŐ Judit a Kaposvári Múzeumban, 1997-től közművelődési referensként csak részben dolgozhatott néprajzos­ként. KAPITÁNY Orsolya, aki 1993-ban végezte el a néprajz szakot az egyetemen, de csak 1997-től dolgozhatott teljes időben nép­rajzos főmuzeológusként. IMRŐ Judittal való együttdolgozásuk szép példája volt a Somogy Megye Népművészete című kötet szer­kesztése 1997-2001 között. De nem sokáig dolgozhattak együtt, mert 2003-ban IMRŐ Judit kikerült gondnoknak Szennára. A folk­lórral foglalkozók, EGYÜD Árpád és SZAPU Magda Szennával kapcsolatban, mint fent említettem, a temetők néprajzát kutatták, de tanulmányt nem írtak e témából. 69. 1985-bern a megszűnt várdai és zselickisfaludi raktár néprajzi anyaga is átkerült a batéi raktárba. december 15-étől megváltam a kaposvári múzeum­tól, de még 1981-82-ben maradtak feladataim volt munkahelyemen. Ebben az időben sem tartozott a Szennai Gyűjtemény a kaposvári múzeum néprajzo­sainak felügyelete alá. Menet közben nőtt a tárgyi néprajzosok száma, bár a szervezeti átalakítások és a fluktuáció gátolta a munka folyamatosságát, a he­lyesen kialakított koncepciók megvalósítását is. 68 Szintén gátolta az eredményes kutatómunkát a kiál­lítások készítése, és a raktárrendezés évekig elhú­zódó munkái az átadott batéi kastélyban. 6 9 A tájhá­zakkal kapcsolatos feladatok elvégzésében is részt vettek az itteni muzeológusok: mint a karádi tájház­hoz tárgygyűjtések, a somogyszobi tájházzal kapcso­latosan monografikus gyűjtések (főként KAPITÁNY Orsolya), a balatonszentgyörgyi ás karádi tájház átren­dezése (WINKLER Ferenc 1994.) stb. 1983. augusztus 1 -tői WINKLER Ferenc vezetésével néprajzi csoport alakult, majd osztállyá szerveződött. Az új veze­tő felügyelte és irányította a vidéki filiálék néprajzo­sainak tudományos munkáját is. A Szennai Gyűjte­mény nem tartozott irányítása alá. WINKLER Ferenc maga is fájlalta ezt, és e körülmény befolyásolhatta sokszor ellentmondásos hozzáállását a somogyi skanzenügy kérdéseihez. Munkatársai, beosztottai úgy tekintettek rá, mint a népi építészet szakértőjére, jóllehet más témákkal is foglalkozott, mint a So­mogyban már korábban is gyűjtött és gyűjttetett „néprajzi összefüggések", illetve „táji csoportok" téma­kör, de foglalkoztatták az uradalmi cselédek, népi díszí­tőművészet, hímzések, pásztorfaragások kérdései is. A munkatervek és beszámolók mutatják, hogy próbál­ta folytatni az addigi terepmunkákat és feltárásokat és erre beosztottait is igyekezett rábeszélni. 1984-ben kifejezetten a Szennára áttelepítendő épületek feltá­rásába vonta be saját magával együtt - terve szerint - több munkatársát (SÁSI János, MOLNÁR Ágnes, GÁLL Éva, SZAPU Magda). 1985-ben WINKLER Fe­238

Next

/
Oldalképek
Tartalom