Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Páll István: „Ahol visszafordul az idő kereke…” – Gondolatok a 30 éve megnyílt Sóstói Múzeumfaluról
13. kép. A jármi kisnemesi Lakóház áttelepítés közben gyakorlata, az ott tapasztalt pozitív hatás, a technikai eszközök, berendezések iránt a magyar közönségben is benne élő kíváncsiság kielégítésére döntöttünk úgy, hogy a hagyományos kézművesipar műhelyei mellett más olyan műhelyeket is kialakítunk, melyek részben vagy teljes egészében a falusi lakosság igényeit voltak hivatva kielégíteni. Nem mindegyiket rendeztük úgy be, hogy azok, ha kell, működhessenek is, de minden esetre azt a látszatot keltik, hogy akár működhetnének is. Ez főként a fogyasztásra szánt termékek előállítására szolgáló kisüzemek esetében van így, hiszen egy szikvízüzem vagy egy pálinkafőzde a beüzemeléshez rengeteg higiéniai és élelmiszeripari előírásnak meg kell, hogy feleljen, nem is szólva a jövedéki törvényről! A műhelysoron berendezett kézműves műhelyeken kívüli műhelyek sorában az első „fecske" a kisvárdai kovácsműhely volt, melynek áttelepítését és belső berendezésének kialakítását az Ipari Minisztérium egy pályázatán nyert összegből valósítottuk meg. A benne heti rendszerességgel folyó bemutató - szinte minden más szabadtéri múzeumhoz hasonlóan kedvelt látványosság. A szolgáltatóipar falusi megjelenését az újfehértói borbélyműhely valamint a már említett nyírgyulaji szikvízüzem és a tarpai pálinkafőzde képviseli. Áttelepítésükkel a szinte napjainkig változatlan formában élő és működő hasonló falusikisvárosi üzemeket és üzleteket jelenítjük meg, melyek a jelenkor látogatónak szinte személyes ismerősei, s mint ilyet, szívesen megnézik, befogadják, nosztalgiáznak benne. A borbélyműhelyben tartott bemutatók, s különösen azok, amikor ingyen lehet nyiratkozni, egyértelmű közönségsikerek, de a pálinka- vagy szódavízkóstolók is elnyerték a látogatók tetszését. Ezen bemutatókat és kóstolókat nagyrendezvényeink idején tartjuk, külön műsorszámként beépítve a programkínálatba. A kuriozitásba a pálinkakínálás körítése is belejátszik: a régi pálinkafőzdéje berendezését és felszerelését a múzeumnak térítésmentesen átadó Tarpa Manufaktúra ügyvezetője szorgalmazására létrejött Szatmár-Beregi Pálinka 14. kép. A nyírkarászi csűr áttelepítése Lovagrend tagjai díszes öltözékükben kínálják a közkedvelt, földrajzi eredetvédettséggel bíró szilva- és almapálinkákat. A szódavíz pedig egy nyíregyházi szódásdinasztia, a Gunyecz család jóvoltából kerül terítékre nagyrendezvényeinken, s a minden nyíregyházinak fogalom „Gunyecz-féle" szódásüzem egykori felszerelése „üzemszerű" körülmények között tekinthető meg az arra szolgáló kis épületben. A fenti sorból kilóg két másik műhelyünk, melyek inkább a mezővárosi, semmint a falusi utcák jellegzetes épületei között álltak, bár szolgáltatásaikat a falusi lakosság éppúgy igénybe vette, mint a városi. A fényképész műterem felszerelése, berendezése lehetővé teszi, hogy benne mai gépekkel nosztalgiafotó készüljön a régiek mintájára újonnan varrott ruhákba öltözött látogatókról. Kis nyomdánk igazi nyomdaipari együttműködés eredménye: egy megyei kötődésű holland férfi adományaként került hozzánk egy 19. század végi nyomdagép, amit nyíregyházi és debreceni nyomdák adományaiból sikerült teljes műhellyé fejlesztenünk. Gépei működőképesek, alkalmanként szakemberek segítségével be is üzemeljük azokat. A felépült és berendezett műhelyek nem egyszerűen ipartörténeti látványosságok; létesítésükkor az az elgondolás vezetett bennünket, hogy amit lehet, működtessünk közülük, attrakciók lehessenek, melyekkel növelni tudjuk a múzeumi látványosságok számát. A gyakorlat igazolta az előzetes elképzeléseket, a közönség igazi kuriózumokként csodálja a látványos gépezeteket, s próbálja megérteni működési elvüket. És épp ezt akartuk elérni az „élő falu" elnevezésű közművelődési munkánk révén! A Sóstói Múzeumfalu közművelődési tevékenysége A Sóstói Múzeumfalu utóbbi több mint másfél évtizedes történetének a közművelődési tevékenység a legerősebb oldala; ez az a húzóágazat, amellyel leginkább meg lehet szólítani a közönséget, rá lehet 200
