Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Kovács Zsuzsa: A szabadtéri néprajzi múzeumok megújulásának egyedi és általános tendenciái

2. kép. Utcakép a Vasi Múzeumfaluban változatait. A boronaházak mellett pedig a téglafalú, kódisállásos, kisnemesi lakóházak felépítésére is szükség volna. A falu ilyen módon való bővítése, méretének megnövekedését is magával hozná, ahol már valóban szükség Lenne kocsmára, iskolára és a Látogatók kedvencére, egy falusi szatócsboltra is. A megnyitás óta a legnagyobb beruházás a 2001ben megnyílt Finnugor Néprajzi Park volt. A kiállítás koncepciója az volt, hogy a nyelvrokon népek 19. századi életmódját és építőkultúráját egy-egy teljes portával, azaz gazdasági épületet és lakóházat is magába foglaló épületegyüttessel jelenítsük meg. A tervezett kilenc portából mindeddig négy készült el. Ma már ebbe az újszerű munkába is beletanult a múzeum, hiszen nem kevés nehézséget jelentett a több ezer kilométerre élő népek kiállítási tárgyait ideszállítani, és tárlatot rendezni belőlük.

4 Vasi Múzeumfalu

5 A zalaegerszegi múzeum megnyitását időben a vasi követte. A szombathelyi múzeum a használhatóság tekintetében ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a vele archaizmusban rokon zalaegerszegi. A múzeumi falu füstöskonyhás házai nem használhatóak munkabemutatókra, és az életmód teljesebb körű megismerését szolgáló egyéb programokra. A közművelődési célon túl azonban a 19. k. A kiállítás tanulságait tárgyaló cikk 2005-ben jelent meg. KOW 5. Köszönet a Vasi Múzeumfaluval kapcsolatos információkért N/ század hiteles bemutatásához is fontos lenne az iskola, a jegyzőség, a kocsma, a füsttelenített téglaház is. A tervhez az épületválasztásokat már korábban elvégezték, a munka elindításához szükséges pénzügyi források azonban még nem állnak a múzeum rendelkezésére. A múzeumban 2008-ban a szabadtéri néprajzi múzeumoknak meghirdetett minisztériumi pályázat keretében épül fel a kápolna, és további pályázati források függvényében a Csehimindszenten bontott fogadó. Itt a műemlék épületek mellett egy tanulmányi raktárra lenne szükség, ahol a lakó- és gazdasági épületekben kiállított műtárgyakon kívül a gyűjteménynek egy nagyobb szelete lenne látható. Ahogy a többi vidéki városban, úgy Szombathelyen is, nagyon sok tárgyat ajándékoznak a múzeumnak. A tanulmányi raktárban kaphatnának helyet azok a szép és kiállításra érdemes, a helyi lakosság által a múzeumnak ajándékozott tárgyak, amelyek most raktárakban állnak. Ezeknek a tárgyaknak a közszemlére tétele abban is segíthetné a múzeumot, hogy a helyi identitás fenntartójaként erősebben kösse magához a lakosságot. A szombathelyi múzeum két nagyobb rendezvényéről nevezetes, a Szent György- napi szezonnyitó és Márton napi szezonzáró fesztiváljáról. Az időszaki kiállításaikat is egyik jeles ünnephez, a Szent Iván napi rendezvényhez kapcsolódóan nyitják meg. j Zsuzsa 2005. f Endrének, a gyűjteményért felelős néprajzos muzeológusnak. 183