Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Kovács Zsuzsa: A szabadtéri néprajzi múzeumok megújulásának egyedi és általános tendenciái

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

6 A komplex kulturális szolgáltatásoknak Szentendrén elnevezése is van, a program az életmódmúzeum nevet viseli. A meghatározásban pedig minden benne van, amit a Szabadtéri Néprajzi Múzeum új múzeumfelfogása jelent: vagyis a kiállítások berendezése, azok szakmai interpretálása és hasznosítása, a rendezvények és foglalkozások tematikája. Az intézmény halad a telepítési koncepcióban meghatározott múzeumépítés útján, attól alapvetően nem térnek el, de a korábbiakhoz képest már nemcsak az építészet, hanem az életmód teljes körű bemutatására törekednek. A kiállítások szempontjából ez több tárgyat jelent, így a lakosság adott időszakban bemutatható életmódjának nagyobb szelete tárható a látogatók elé. A szobákban és konyhákban nemcsak egy korszak jellemző berendezése látható, hanem egy eseményt, valamilyen tevékenységet, vagy egy jeles napot fémjelző speciális tárgyak is. Az első telepítési ütem építésének befejeztével majd következhet a második, ahol az elképzelések szerint térben-időben-társadalomban egyaránt nyitni fognak. A terv részét képezi a középkori falu, az Erdély tájegység és a 20. századi falu felépítése. Mindebből jól látszik, hogy a múzeum egyszerre veszi magára a régészeti parkok feladatát, így régészeti adatok és leletek alapján rekonstruál egy adott történelmi korban lehetségesen fennálló településtípust, ugyanakkor pedig felzárkózik a nyugat európai skanzenekhez, ahol bemutatják a legújabb kort, az ipari társadalmat, és azt az életmódot, amit mindez magával hozott.

7 Előre megtervezett és finanszírozott kutatómunka előzi meg a tervek elkészítését, az épületek kiválasztását és a berendezését. Ahhoz nem is fér kétség, hogy a múzeumépítő munkát így kell és lehet csinálni. A feladat mégis rejt magában buktatókat, mert a dolgok legnagyobb része tervezhető, kivételt ez alól a gyűjtőmunka képez. A tervekben megfogalmazott berendezésekhez szükséges bútorok, textilek, dísztárgyak begyűjtésének valószínűsége kiszámíthatatlan. Ezt a problémát műgyűjtőktől vásárolt tárgyakkal küszöbölték ki, a továbbra is hiányzó darabokat pedig másolat formájában készíttették el. A kiállítások mellett a rendezvények is új korszakba léptek Szentendrén, és ma már meghatározott koncepció szerint követik egymást. A 2008-as év volt az első, úgynevezett tematikus év, amit a játék témája köré szerveztek. Ehhez kapcsolódtak az időszaki kiállítások, az interaktív foglalkozások és a rendezvények is. 6. Köszönet a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal kapcsolatos információkért SÁRI Zsoltnak, a múzeum tudományos titkárának. 7. T. BERECZKI Ibolya 2002. 45-52. 8. Köszönet a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménnyel kapcsolatos információkért IMRŐ Juditnak, a gyűjteményért felelős néprajzos muzeológusnak. 3. kép. Sóstói Múzeumfalu Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény

8 A szennai múzeum első telepítési koncepciójában szereplő épületek majdnem mind elkészültek. Az utolsó nagy egység, a református temető 2008. október 18-án nyílt meg. Szennán az 1928-ban megszüntetett temető sírköveit sikerült megszerezni, és a múzeumba gyűjteni, így ezzel, egy igazán hiteles kiállítási egységgel bővült a múzeum. A megnyitóra a temetőnek a fele készülhetett el, amelyhez a jövőben további sírjelek gyűjtését és rekonstrukcióban való elkészítését tervezik. A hiteles faluhoz itt is szükség van közösségi épületekre, amiből Szennán több is van a múzeum területén. Egy csodálatos templom köré épültek a múzeum épületei, a hozzá tartozó paplakban azonban ma pénztár, iroda és foglalkoztató üzemel. Az épület 1920-as éveket bemutató berendezéséhez a műtárgyak ugyan rendelkezésre állnak, a jelenlegi funkciók kiváltásához azonban új épületre van szükség. A távlati tervek között szerepel egy fogadó és egy iskola rekonstrukcióban való elkészítése. A turistacsalogató rendezvények és közművelődési feladatok Szennán már a kezdetektől jól működtek, ami a múzeumban dolgozó lelkes munkatárs munkáját dicsérte. Az ő 1987-ben történt nyugdíjba vonulását követő évtized lassú mozdulatlanságban telt. A példa jól mutatja a kevés munkatárssal dolgozó múzeumok kiszolgáltatottságát, ahol az ügyeknek egy adott koncepció mentén való előrehaladása jórészt azon múlik, hogy dolgozik-e hozzáértő munkatárs az intézményben. Ha nem, akkor évekre megáll az élet, a folyamatos törődést igénylő látogatók elpártolnak. Szennán 10 évvel később, 1997ben élénkültek fel ismét a hétköznapok, amikor néprajzos kolléga lett a múzeum vezetője. 184