Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

SZABADTÉRI MUZEOLÓGIA 40 ÉVE MAGYARORSZÁGON - Kovács Zsuzsa: A szabadtéri néprajzi múzeumok megújulásának egyedi és általános tendenciái

Szabadtéri Néprajzi Múzeum 6 A komplex kulturális szolgáltatásoknak Szent­endrén elnevezése is van, a program az életmód­múzeum nevet viseli. A meghatározásban pedig minden benne van, amit a Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum új múzeumfelfogása jelent: vagyis a kiállítá­sok berendezése, azok szakmai interpretálása és hasznosítása, a rendezvények és foglalkozások te­matikája. Az intézmény halad a telepítési koncepcióban meghatározott múzeumépítés útján, attól alapvető­en nem térnek el, de a korábbiakhoz képest már nemcsak az építészet, hanem az életmód teljes kö­rű bemutatására törekednek. A kiállítások szem­pontjából ez több tárgyat jelent, így a lakosság adott időszakban bemutatható életmódjának nagyobb szelete tárható a látogatók elé. A szobákban és konyhákban nemcsak egy korszak jellemző beren­dezése látható, hanem egy eseményt, valamilyen tevékenységet, vagy egy jeles napot fémjelző speci­ális tárgyak is. Az első telepítési ütem építésének befejeztével majd következhet a második, ahol az elképzelések szerint térben-időben-társadalomban egyaránt nyitni fognak. A terv részét képezi a középkori falu, az Erdély tájegység és a 20. századi falu felépítése. Mindebből jól látszik, hogy a múzeum egyszerre ve­szi magára a régészeti parkok feladatát, így régé­szeti adatok és leletek alapján rekonstruál egy adott történelmi korban lehetségesen fennálló település­típust, ugyanakkor pedig felzárkózik a nyugat euró­pai skanzenekhez, ahol bemutatják a legújabb ko­rt, az ipari társadalmat, és azt az életmódot, amit mindez magával hozott. 7 Előre megtervezett és fi­nanszírozott kutatómunka előzi meg a tervek elké­szítését, az épületek kiválasztását és a berendezé­sét. Ahhoz nem is fér kétség, hogy a múzeumépítő munkát így kell és lehet csinálni. A feladat mégis rejt magában buktatókat, mert a dolgok legnagyobb része tervezhető, kivételt ez alól a gyűjtőmunka ké­pez. A tervekben megfogalmazott berendezésekhez szükséges bútorok, textilek, dísztárgyak begyűjté­sének valószínűsége kiszámíthatatlan. Ezt a prob­lémát műgyűjtőktől vásárolt tárgyakkal küszöbölték ki, a továbbra is hiányzó darabokat pedig másolat formájában készíttették el. A kiállítások mellett a rendezvények is új korszak­ba léptek Szentendrén, és ma már meghatározott koncepció szerint követik egymást. A 2008-as év volt az első, úgynevezett tematikus év, amit a játék témája köré szerveztek. Ehhez kapcsolódtak az idő­szaki kiállítások, az interaktív foglalkozások és a rendezvények is. 6. Köszönet a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal kapcsolatos információkért SÁRI Zsoltnak, a múzeum tudományos titkárának. 7. T. BERECZKI Ibolya 2002. 45-52. 8. Köszönet a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménnyel kapcsolatos információkért IMRŐ Juditnak, a gyűjteményért felelős nép­rajzos muzeológusnak. 3. kép. Sóstói Múzeumfalu Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 8 A szennai múzeum első telepítési koncepciójában szereplő épületek majdnem mind elkészültek. Az utolsó nagy egység, a református temető 2008. ok­tóber 18-án nyílt meg. Szennán az 1928-ban meg­szüntetett temető sírköveit sikerült megszerezni, és a múzeumba gyűjteni, így ezzel, egy igazán hiteles kiállítási egységgel bővült a múzeum. A megnyitóra a temetőnek a fele készülhetett el, amelyhez a jövő­ben további sírjelek gyűjtését és rekonstrukcióban való elkészítését tervezik. A hiteles faluhoz itt is szükség van közösségi épü­letekre, amiből Szennán több is van a múzeum te­rületén. Egy csodálatos templom köré épültek a múzeum épületei, a hozzá tartozó paplakban azon­ban ma pénztár, iroda és foglalkoztató üzemel. Az épület 1920-as éveket bemutató berendezéséhez a műtárgyak ugyan rendelkezésre állnak, a jelenlegi funkciók kiváltásához azonban új épületre van szük­ség. A távlati tervek között szerepel egy fogadó és egy iskola rekonstrukcióban való elkészítése. A turistacsalogató rendezvények és közművelődési feladatok Szennán már a kezdetektől jól működtek, ami a múzeumban dolgozó lelkes munkatárs munká­ját dicsérte. Az ő 1987-ben történt nyugdíjba vonu­lását követő évtized lassú mozdulatlanságban telt. A példa jól mutatja a kevés munkatárssal dolgozó múzeumok kiszolgáltatottságát, ahol az ügyeknek egy adott koncepció mentén való előrehaladása jó­részt azon múlik, hogy dolgozik-e hozzáértő mun­katárs az intézményben. Ha nem, akkor évekre megáll az élet, a folyamatos törődést igénylő láto­gatók elpártolnak. Szennán 10 évvel később, 1997­ben élénkültek fel ismét a hétköznapok, amikor néprajzos kolléga lett a múzeum vezetője. 184

Next

/
Oldalképek
Tartalom