Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig

100. kép. A város főtere a református templom tornyából fényképezve [az 1940-es évek elején készült képeslapfotó) hely (masina) került. Az ünnepi asztal reprezentáns darabjai a porcelán tálak, tányérok, kristálypoharak, nemesfém étkészletek lettek. A viseletből eltűntek a háziipar termékei - az asszonyok, lányok készítette szőtt-hímzett ruhadarabok -, és egy uniformizáltabb viselet kezdett kialakulni. Ugyanakkor az építkezésre anyagi okok miatt képtelen családok épületei, házainak berendezési tárgyai, életvitele nem sokat változott, a 20. század 50-es, 60-as éveiig megőrizték hagyományaikat. A város némely részén akkor még utcasorok álltak a 19. századihoz képest változatlan állapotukban. A nagyobb gyűjtőkörű múzeumaink fotóarchívumai az ezekben az években készült fotókon őrzik legnagyobb számban Mezőcsát sajátos települési arculatát, épített értékeit.

3

7 A városról a legrégebbi fotók egyike a 20. század első éveiben készülhetett, és a főteret ábrázolja a református templommal (101. kép). A fotó jobb oldalán lévő, a mai paplak helyén álló csonka101-103. kép. A református templom és környezete, és az egykori festett mennyezetkazetták egyike, 2004. 37.A Néprajzi Múzeum fotótára, Budapest; a Szabadtéri Néprajzi Múzeum fotótára, Szentendre; a Herman Ottó Múzeum Fotótára, Miskolc; az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékének fotótára, Budapest 113