Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig

104-105. kép. A városháza és az I. világháborús emlékmű, 1930 körül kontyos, cseréptetős, négy ablakos, deszkakerítéssel kerített épület a mai paplak elődje lehetett. A református templomunk tornya az övpárkányokkal, lizénákkal keretbe fogott köténydíszes ikerablakaival, alsó szintjének sarokkváderezésével, toronysisakjával a késői barokk templomépítészet formai mintáit követi. A formai hasonlóságok valószínűsítik, hogy templomunk mintát adhatott a városkörnyék aprófalvainak későbbi templomépítkezéseihez. A templombelső szépen díszített, értékes festett kazettás mennyezete és a karzatmellvéd díszítőkazettái 1890-ben egy tűzvészben szinte teljesen megsemmisültek. A 102. képen a tűzvészből kimenekített mennyezetkazetták egyike látható a debreceni Egyháztörténeti Múzeum gyűjteményéből. A 103. képen a légifelvételen a templomhoz közel levő két udvart körbevevő épületek a református iskola épületei. Megépülésük idején a templom és az iskolák a paplakokkal együtt hangsúlyos építészeti együttest alkottak a településképben. Az alföldi mezővárosok városházáival nagyjából egy időben épült, és azok barokkos formai mintáit idézi a városházánk (104. kép). Méreteivel, díszítésével, elhelyezésével hangsúlyos városképi eleme lett városunknak. A 105. képen a városháza látszik az I. világháború áldozatai tiszteletére épült emlékművel. A kőből épített talapzaton egy realisztikusan megoldott sérült katonát és az őt támogató társát ábrázolta a szobrász. A két fi106. kép. Az 1920-as években épült Korona Szálló, 1940 körül 114