Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Juhász László: A településszerkezet és az építkezés változásai Mezőcsáton a honfoglalás korától a 20. század végéig
84. kép. Az elhagyott, omladozó Gomba-tanya, 2006. let másik részén egy egyik oldalán nyitott, födém nélküli, 100 juh befogadására alkalmas hodály állt (7). A nyitott oldalát 1 m magas deszkapalánkkal kerítették. Az épületek vályogból épültek, végükön kontyolt nádtető fedte mindkettőt. Aprójószágok számára épített ólak helyéről a visszaemlékező nem tudott, de bizonyosan álltak a nagy épületek közelében sertésólak, és szárnyas állatok számára épített ólak, mert aprójószágokat tartottak a tanyákon. Az állatok legeltetése a környék vízállásai mentén, a „laposokon" folyt. Az állatok ellátását két kommenciós cseléd végezte, együtt a családjával. 3 5 A tanyák épületállománya, felszereltsége a családok vagyoni helyzetét tükrözte, fő helyszínei voltak az ebben az időben fellendülő piacra termelő állattartásnak. A tanyák alkalmi helyszínei voltak időnként kisebb, vagy nagyobb családi ünnepeknek. A 82. képen a pásztorkodó Lőríncz család ünnepel a Szekulesz-tanyán, a 83. képen a Pócsi családot láthatjuk, tanyájuk nagy méretű lakóépülete előtt. A város külterületein álló tanyákat nagyrészt az elmúlt rendszer politikai és gazdasági kényszerei tüntették el. A megmaradtak egyike az elhagyott, 85. kép. Pusztai pásztorszállás, 2005. omladozó Gomba-tanya (84-. kép). Ajobbra hátul lévő épület a lakóház (szoba-konyha-kamra), előtte az istálló, az előtérben juhhodály és aprójószágok ólainak maradványai, takarásban szalonnafüstölő, sertésól, szekérszín, pince és kukoricagóré. A pusztai legeltetést kiszolgáló pásztorszállások ideiglenesnek szánt építményei is a tanyák jellegzetességeit mutatták. A pásztorok étkezéseinek, éjszakai szállásának, a pásztoreszközök tárolásának helyszíne egy szűk belső terű, egy- vagy kéthelyiséges építmény volt. A 85. képen látható épület esetében a lakórész mögött, azzal egy héj alatt juhhodály van, az épület kerített. Szőlőskertjeink a 18. században egymást követően létesültek. A dűLőutak mellé, a szőlőtábláik végébe a gazdák kunyhókat építettek. A máig megmaradtak között akad néhány 19. századi építésű. Ezek többsége egyhelyiséges, nád-, dorong- vagy vályogfalú, nádfedeles épület. A belső terük kb. 4x4 m-es, födém nélküliek, a falaik mellé - egy vagy két fal teljes hosszában - vályogból ülőpadkát készítettek. A kunyhók tartozékai voltak régen: egy asztal, gyalogszékek (ezeket néha a nádasok zsombékjaiból faragták), a szőlőprés és a szőlőművelés szerszámai. A helyi86. kép. A dú'lőutak egykori kunyhósorai középkori falvak utcáit idézték, a környezetükbe jól illeszkedve szolgálták feladatukat. A képen látható balra elől lévő épület kéthelyiséges, konyhája nyitott volt, szabadkéménye alatt tűzpadkán főztek. 35. Adatközlő: a tanya építtetőjének leszármazottja, Erőss György, Szabadság u. 37. 109
