Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
TÁNCZOS VILMOS: Magyar vallási néprajzi kutatások Erdélyben (Tudománytörténeti összefoglaló)
Anikó Kalotaszegi ünnepek, 65 SERES András Barcasági magyar népköltészet és népszokások* című könyvei a kalendarisztikus ünnepkörök és az emberélet fordulóihoz fűződő ünnepek szokásleírásainak gazdag gyűjteményei. HORVÁTH István Magyarózdi torony alj a című írói falurajza néprajzi szempontból is értékes forrás, egyebek mellett az ünnepi népszokások vonatkozásában is." POZSONY Ferenc a Homoród menti falvak, 68 SÁNDOR Andrásné az oltszakadáti evangélikusok, 69 ZSIGMOND József és PALKÓ Attila a Felső-Maros menti Magyaró 70 népszokásairól adott közre összefoglaló igényű tanulmányt. A kalendarisztikus és az emberélet fordulóihoz fűződő szokások terén egész Erdélyt átfogó, a tárgyalt néprajzi jelenségeket megfelelő elméleti keretben összefoglaló munka POZSONY Ferenc Erdélyi népszokások című egyetemi tankönyve. 71 Az egyházi ünnepek és jeles napok vallásos szokásai A jeles napok vallásos szokásait vizsgáló tájegységi monografikus munkák között BARABÁS László Forog az esztendő kereke című, sóvidéki népszokásokról szóló könyve 72 az egész magyar néprajz vonatkozásában is kiemelt jelentőségű. A kötet nemcsak a nagyünnepek, hanem a kisebb egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokásanyag ismertetését is tartalmazza, a szokások rítusénekeivel együtt. A marosvásárhelyi kutató Aranycsitkók, maszkurak, királynék című tanulmánykötetének 73 első fele az erdélyi farsangi szokásokkal foglalkozik, a kötet második fele pedig több vallásos tárgyú dramatikus népszokásról mindenekelőtt marosszékiekről - tartalmaz pontos és részletes leírást. KÜLLŐS Imola és MOLNÁR Ambrus (a diktatúra retorziójától tartva VIRÁG Anna és KOVÁCS Péter álnéven) a Nyárád menti unitáriusok, 74 ISTVÁN Lajos Korond, 75 VERES EmeseGyöngyvér a barcasági „csángók", 76 PÁLL Éva a szilágysági Szér kalendarisztikus vallásos szokásait tanulmányozták. 77 Itt említjük meg SZENDREY Zsigmond nagyszalontai jeles napokról és Szatmár néphagyományairól írott közleményeit is. 78 MOLNÁR Ambrus gazdagon adatolt, a református ünnepek és egyéb jeles napok hagyomány világát bemutató összefoglaló tanulmánya sok erdélyi vonatkozást is tartalmaz. 79 Téli ünnepkör A téli ünnepkör vallásos hagyományairól két önálló kötet és több tucat egyéb néprajzi közlemény jelent meg. A MAKKAI Endre-NAGY Ödön-féle gyűjteményről ( 1939/1993) 80 előbb már szóltunk. NAGY István Hopp Istók, jó estét... című könyve és egy tanulmánya Szatmár vidékének magyar, román és sváb téli dramatikus játékait (betlehemes játék, bábtáncoltató betlehemes, Heródes-játék, Ádám és Éva-játék) mutatja be és elemzi. 81 A betlehemes játékok kutatása terén népzenei, szövegfolklorisztikai és társadalomnéprajzi szempontok érvényesültek. BÁLINT Sándor úgy véli, hogy ez a középkori liturgikus elemeket is tartalmazó, mai gyökereit tekintve a 17-18. századi csíksomlyói iskolai színjátszás misztériumdrámáira visszamenő népi játék a Székelyföldről terjedhetett el Erdély más részei felé. 82 Az előkerült történeti adatok ezt a feltételezést látszanak igazolni. A feljegyzések szerint a csíksomlyói kolostor könyvtárában őriztek egy 17. századi betlehemest. 83 SCHRAM Ferenc közli egy 18. századi kézdiszentléleki betlehemes szövegét, ami CZEREY János énekgyűjtő kántor kéziratos énekeskönyvéből származik. 84 SZABÓ Judit egy 1898-ban leírt kászoni betlehemes játék szövegét adta közre. 85 OLOSZ Katalin számba vette és ismertette a Magyar Nyelvőr és az Ethnographia 19. századi évfolyamaiban megjelent, a karácsonyi ünnepkör erdélyi népköltészetére vonatkozó összes közleményt, amelyek között több híradást is találunk a székely betlehemesekről. 86 A 18. század végén Bukovinába települt székelyek betlehemes játékaival a 19. század végétől kezdve számos néprajz- és népzenekutató foglalkozott. A játék dallamanyagát először KODÁLY Zoltán jegyezte le, majd a kitelepített székelyek között végzett gyűjtőmunkának köszönhetően 87 gazdag anyag került a magyarországi archívumokba is. (Ebből TARI Lujza egy közel háromórányi hanganyagot tartalmazó CD-ROM kiadványt jelentetett meg. 88 ) SZABÓ Imre 1905ben A dévai csángó-székelyek karácsonya címmel a Néprajzi Értesítőben^', BENEDEK András és VARGYAS Lajos 1943-ban Az istenest székelyek betlehemes játéka címmel az Ethnographicibm jelentetett meg tanulmányt. 90 ZSÓK Béla egyik tanulmányában 91 a bukovinai székelyek karácsonyi dramatikus játékát, a „katonajáték" vagy „huszárköszöntő" néven ismert játékot történeti, néprajzi és nyelvészeti szempontból
