Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

TÁNCZOS VILMOS: Magyar vallási néprajzi kutatások Erdélyben (Tudománytörténeti összefoglaló)

elemezte és az ún. „feleselő vers" változatait is közreadta. BOTKA József 1983-ban az Al-Dunához telepített székelykevei bukovinai székelyek karácsonyi szokásait ismertette.

92 A népzenekutató RAJECZKY Benjamin a székely betlehemes recitatívák stílusáról értekezett.

93 Az 1940-es években a székely betlehemes játékok kutatása reneszánszát élte. DOMOKOS Pál Péter és VOLLY István az udvarhelyszéki Lövéte játékát adták közre.

94 BENEDEK András - az előbb említett, VARGYAS Lajossal közösen írt bukovinai tanulmánya mellett - 1943-ban a homoródremetei betlehemes játékot is ismertette.

95 A GUNDA Béla irányítása alatt dolgozó kolozsvári fiatal kutatók, ANTAL Árpád és FARAGÓ József, a szövegfolklorisztikai megközelítésen és szokásleíráson túl a játék társadalmi hátterét is vizsgálták.

96 Az ötvenes években FÖLDES László a Budajenőre települt gyergyóditrói székelyek betlehemes játékáról írt átfogó tanulmányt.

97 OLOSZ Katalin idős személyek emlékezései alapján írta le a háromszéki Felsőtorja betlehemes játékát, amit 1942-ben játszottak utoljára a faluban.

9X BARABÁS László egyik tanulmányában az eltűnt, de az 1990-es évek elején egy nagycsalád körében „újraéledt" régi sóvidéki (szovátai) betlehemes játékot és a felújítás történetét ismerteti, egy másik írásában pedig élményszerűen és szakszerű pontossággal jeleníti meg a nyárádmenti református Teremiújfaluban elhangzott kántálás és betlehemezés körülményeit.

99 BARTIS Izabella a kézdiszentléleki betlehemezés száz évének történetét foglalta össze.

100 WAKABAYASHI Kazuhiro japán néprajzkutató a szatmári betlehemes játékokról készített rövid összefoglalót.

101 A Szatmár vidéki bábtáncoltató betlehemesekről a két világháború között N. BARTHA Károly az Ethnograph

r

aban közölt két tanulmányt.

102 BARTIS Klára a gyergyószárhegyi pásztorjáték szimbolikus rétegeit elemezte.

103 LAJOS Katalin a Csíkszentmiklóson az 1990-es években felújított betlehemes játék mai társadalmi funkcióit, a felújítás motivációit (például az elektronikus média szerepét) antropológiai látásmóddal vizsgálta.

104 A téli ünnepkör többi hagyományos népszokásának nincs akkora néprajzi szakirodalma, mint a betlehemes játékoknak. A Homoród menti regölésről FARAGÓ József,

105 a csíki regölés történeti emlékeiről SZÖCS János,

106 a regölésnek megfeleltethető gyimesi „harsogtatás" szokásáról és a csíkkászoni aprószentekelésről POZSONY Ferenc,

107 a szilágykrasznai karácsonyi kein tálasról MITRULY Miklós,

10

" az óévbúcsúztatás és újévköszöntés Nagy-Homoród menti szokásairól HÁLA József,

109 a Kis-Küküllő menti Szászcsáváson szokásos Szilveszternapi tüzeskerék-eregetésről BARABÁS László"

0 közöltek tanulmányokat. OLOSZ Katalin unitárius iskolások által a 19. század végén használt karácsonyi és húsvéti ünnepi köszöntőket, ún. „veszekedős verseket" adott közre.

1

" POZSONY Ferenc egyik tanulmányában a román kolindák és magyar karácsonyi énekek motívumegyezéseiről értekezett.

112 BOLDIZSÁR ZEYK Imre a kalotaszegi Tordaszentlászló névnapozási szokásait (például Márton napi mulatságok, István- és János-napi köszöntések, óévbúcsúztatás stb.) írta le,"

3 BARABÁS László pedig nyárádselyei istvánozás szokásának szövegfolklórját és a szokás rítuselemeit ismertette egy 1992-es gyűjtés alapján."

4 A Nyárád és a Kis-Küküllő alsó folyása mentén elterjedt karácsonyi ajándékozási szokás, az ún. „aranycsitkózás" leírását ugyancsak BARABÁS László végezte el,"

5 de idevágó adatokat találunk a téli néphagyományokról szóló MAKKAINAGY-féle gyűjteményben, valamint HORVÁTH István Magyarózdról szóló könyvében is.

116 Egy-egy közösség karácsonyi népszokásainak összefoglalását találjuk DÁNIELISZ Endre (Köröstárkány)"

7 és GÁL Inna (Gyergyóalfalu)"* közleményeiben. A Brassó környéki hétfalusi csángók körében szokásos boricatánc ma a karácsonyi ünnepkör része, de eredetileg egész farsang alatt táncolták. Az eredetileg termékenységvarázsló és legényavató célú tánc társadalomnéprajzi szempontú történeti vizsgálatával KÖNCZEI Csilla foglalkozott. Tavaszi ünnepkör Az 1939-ben megjelent Téli néphagyományaink című kötet, illetve az ezt megelőző széles körű gyűjtés sikerén felbuzdulva, NAGY Ödön kezdeményezésére az 1940-es évek első felében sor került a tavaszi néphagyományok széles körű gyűjtésére is. A végül mintegy 30 református faluból összegyűlt tekintélyes anyagból - a nehéz történelmi helyzetben - csak az 1980-as években sikerült egy kötetet összeállítani, de a NAGY Ödön és NAGY Olga által kiadásra előkészített gyűjtemény megjelentetésére máig sem került sor. Az 1990 után eltelt másfél évtizedben ezen a területen is született néhány jelentős összefoglaló tanulmány, de ezek a kutatások nem voltak össze-