Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

TÖTSZEGI TEKLA: Tájházak Kalotaszegen

5. kép. Különféle használati tárgyak, munkaeszközök az ajtó mögötti sarokban sony belmagasság miatt szintén módosították. A helység textilkultúrájához képest a múzeumban kiállított textilanyag alulreprezentált, a hagyományos darabok mellett megjelenik a polgári szobabelsőkből ismert - itt épp román fodorvászon gatya anyagára varrt - ritka mintájú, írásos falvédő (3. kép). A bölcsőben 1960-as évekbeli pólya, benne üzleti kötött babaruhába öltöztetett műanyagbaba. Vállfákon különböző időszakokból származó viseletdarabok, az ablakok melletti falon a falu jeles szülötteit megörökítő fotók. Az asztalon különféle emléktárgyak, reklámanyagok találhatók (4. kép). A negyedik sarokban, illetve a bútorokkal el nem foglalt helyeken különféle felhasználási területekhez tartozó eszközök sokasága (5. kép). Az egész kiállítás túlzsúfolt. Számos, ma már nehezen fellelhető, reprezentatív darab található a gyűjteményben, amely azonban a jelenlegi tárgy sűrűség mellett nemcsak hogy nem érvényesül, de esély sincs rá, hogy funkciója, esetleg eredeti tárolási módja szerint kerüljön bemutatásra. A begyűlt, kiállított anyagról dokumentáció nem készült, a konzerválás a rendszeres takarításra, szellőztetésre korlátozódik. A kiállítás egész 6 kép. Az inaktelki tájház épülete 7. kép. Az inaktelki tájház épülete évben látogatható, a kulcs a gyűjteményt gondozó nyugdíjas pedagógusnál található. Az inaktelki tájháznak (6. kép) otthont adó telket a helyi református egyházközség 1996ban vásárolta meg, tájházalapítás szándékával. Bár ebben az időszakban Inaktelkén több, a szakemberek szerint megfelelőbbnek talált telek is megvásárolható lett volna, a kiválasztás itt sem szakmai szempontok szerint történt. A telek elrendezése - valószínűleg a helyszíni domborzati adottságok miatt - nem jellemző a településre. Megvásárlása mellett szólt, hogy a lakóház, illetve a gazdasági épületek (csűrpajta, ól, sütőház) egyaránt jó állapotban voltak, így a tatarozás mindössze a meszelésre, illetve a tapasztás felfrissítésére szorítkozott. Az előkertes, az utcára merőleges gerincű, terméskő alapú, talpas keretvázas, tapasztott falú ház kétosztatú, külön bejárattal, elő- és két