Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

POZSONY FERENC: Az erdélyi magyar társadalom kutatásának eredményei

Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék végül is több mint tíz esztendő után, csak 2002-től kezdte meg önálló tevékenységét. Elsősorban ez az intézmény biztosítja az erdélyi magyar néprajzos szakemberek egyetemi képzését. A kolozsvári néprajzi tanszék háttérintézményével, a Kriza János Néprajzi Társasággal együtt már 1991-től olyan rendszeres alapkutatásokat szervezett, melyek elsősorban az erdélyi és a moldvai magyar falusi közösségek társadalomszerkezetének átalakulását dokumentálták. A tanszék és társaság már 1991-től kezdődően, elsősorban POZSONY Ferenc és TÁNCZOS Vilmos irányításával széles körű jelenkutatást kezdeményezett a moldvai csángó falvakban.

66 Második jelentős programjuk az erdélyi magyar szórványközösségek család- és társadalomszerkezetének vizsgálatára irányult.

67 KESZEG Vilmos kezdeményezésére és irányításával az erdélyi magyar szórvány lelkészek életútját, a régi arisztokráciáról forgalmazott képet, valamint a népi specialisták társadalmi szerepét vizsgálták meg az életrajzi és narratológiai módszerekkel.

68 Pályakezdő, fiatal néprajzkutatók elsősorban az 1989 után kibontakozó társadalom- és gazdaságszerkezeti átalakulásokat, a modernizációt és a globalizációt kísérő életmódváltozásokat vizsgálják napjainkban.

69 A Kriza János Néprajzi Társaság számtalan társadalomnéprajzi jellegű konferenciát szervezett a rendszerváltozást követő másfél évtizedben, Erdély különböző településeiben. Ugyanakkor kiadványaiban is nagy hangsúlyt fektetett a legújabb társadalomnéprajzi eredmények megjelentetésére és megismertetésére. A Társaság az elmúlt tíz év alatt fokozatosan a kolozsvári tanszéken folyó néprajzi oktatás háttérintézményévé vált, szakkönyvtára, archívuma, infrastruktúrája, könyvsorozatai elsősorban a néprajz szakos egyetemisták, valamint pályakezdő fiatal kutatók munkáját segíti elő. A két intézmény 1991-től rendszeres alapkutatásokat kezdeményezett a Moldvában élő csángók társadalom- és családszerkezetének, akkulturációjának, valamint identitásának szakszerű vizsgálatára. Ezekből a csoportos kutatásokból már több kötet is megjelent.

70 A romániai rendszerváltozást követő gazdaság- és családszerkezeti kutatásokat elsősorban a Kolozsvárra meghívott magyarországi vendégtanárok (például BENDA Gyula és SÁRKÁNY Mihály) előadásai serkentették. Kiemeljük, hogy KOTICS József rendszeres történeti-antropológiai előadásai elsősorban az erkölcsi értékrend és gyakorlat folyamatos változásának stúdiumait inspirálták.

71 Szintén BENDA Gyula és KOTICS József kezdeményezésére bontakoztak ki Erdélyben a keresztelési, házassági és a temetési anyakönyvek, írott források felhasználásán alapuló családszerkezeti kutatások, melyek árnyaltabban mutatták be a polgárosodás, a modernizáció és a kultúraváltás hatásait.

72 Az írott források és a terepen készített életinterjúk segítségével kibontakozó családvizsgálatok végül is feltárták a nemzedéki, nemi kapcsolatok és szerepek gyökeres átalakulását, a gyermekek szocializációjának radikális átrendeződését, az egyre szélesedő, tömeges mobilitási gyakorlatok hatását, az elzárt települések lakosságának elöregedését, elnéptelenedését, intézményrendszerének csendes leépülését stb.

73 Az erkölcsi értékrend vizsgálata újabban népszerű a fiatalabb erdélyi néprajzkutatók körében is. BARABÁS László korábbi kutatási eredményei azt jelzik, hogy az egyház milyen szerepet játszott a falusi társadalmak erkölcsi értékrendjének modellálásában, ellenőrzésében és a deviánsok kezelésében.

74 BOKOR Zsuzsa 18. századi perek írott anyagai alapján elemezte a különböző torjai társadalmi rétegek közötti kapcsolatokat és érdekellentéteket.

75 SZŐCSNÉ GAZDA Enikő pedig az orbaiszéki református esperesség által készített vizitációs jegyzőkönyvek alapján mutatta be, hogy a 17-19. századokban hogyan változott meg a székely falvak erkölcsi értékrendje.

76 KOTICS József elsősorban azt vizsgálta, hogy a modernizáció és az individualizáció hogyan strukturálta át az archaikus moldvai csángó falusi közösségek erkölcsi rendszerét, s a társadalmi kontrollnak milyen szimbolikus és közösségi formái élnek ott napjainkban.

77 HAJDÚ FARKAS Zoltán tanulmányaiban és köteteiben, elsősorban a szimbolikus antropológia eszköztárával és módszereinek segítségével kutatta a kölcsönös segítség és intézményeinek, a székely kalákának, valamint a szász Nachbarschaftnak a rejtettebb társadalmi funkcióit, jelentéseit, analógiáit és különbségeit.

78 Az 1989-es romániai változások után több magyar és román nyelvű összefoglalás is megjelent a székely és a szász falvak reciprocitáson alapuló kapcsolatairól, intézményeiről, a kalákákról és a szomszédságokról.

79 POZSONY Ferenc több dolgozatában mutatta be az erdélyi magyar és szász településekben működő szomszédság-, legény-, leány- és asszonyegyletek jellegzetes struktúráját, funkcióját, szimbolikus szerepét, működését, párhuzamait és kölcsönhatásait.

80