Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
POZSONY FERENC: Az erdélyi magyar társadalom kutatásának eredményei
2. kép. Munka közben (VASS Erika felvétele, 2005), Magyarzsákod tiségi politikáján és gyakorlatán. Az ideiglenes hatalmi lazítás ellenére, a közelmúlt legfontosabb eseményeivel (például kulákozással, kollektivizálással) azonban továbbra is csak a szépirodalom foglalkozhatott. Például SÜTŐ András nagy sikerű, Anyám könnyű álmot ígér című dokumentumregénye rejtett írói eszközökkel végül is a sztálinista korszak kritikáját fogalmazta meg. 47 KIRÁLY László Kék farkasok című regénye, melyet a nem felejtés és a rendteremtés szándékával alkotott szerzője, szintén a közelmúlt erdélyi magyar falujának árnyalt leírását teremtette meg. 48 Ebben az ideológiai enyhülésben a társadalomtudományokon belül újra megerősödött a szociológia. Ezt a nyitást tükrözte a börtöntjárt, meghurcolt VENCZEL József rehabilitálása, a kolozsvári egyetem szociológiai tanszéken való alkalmazása, valamint összegyűjtött tanulmányainak kiadása. 49 Az IMREH István szerkesztésében, 1978-ban megjelent, Változó valóság című kötet már olyan szociográfiai tanulmányokat adott közre, amelyek elsősorban a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálását kísérő társadalmi folyamatokat (például városra történő migrációt követő beilleszkedési nehézségeket, tehát a mesterséges iparosítás és erőltetett urbanizáció következményeit stb.) mutatták be. 50 ARADI József, GÁLL Ernő, IMREH István, NAGY Olga és PÉNTEK János irányítása mellett 1978 őszén, Kolozsvárt megkezdte működését a Korunk című folyóirat társadalomnéprajzi köre. 51 Ebben a csoportosulásban elsősorban olyan fiatal egyetemisták vettek részt, akik néprajzi, szociológiai és antropológiai módszerekkel szándékoztak vizsgálni Erdély társadalmának felgyorsult változását. A folyóirat szerkesztőségében hetente szemináriumokat, megbeszéléseket szerveztek meghívott rangos előadók részvételével. Ezeken a közös vitákon elsősorban a következő témákat tárgyalták: etnikai mobilitás erdélyi magyar szórványokban, ingázás, tinédzserek értékorientációja, családszerkezet átalakulása, értelmiségi sorsok, individualizálódás, egykezes, kalotaszegi falvak elnéptelenedése és elöregedése, erdélyi városok hagyományos etnikai szerkezetének megváltoztatása stb. Ennek a szellemi műhelynek a hatására a Korunk folyóirat Evkönyve 1982-ben Metamorphosis Transilvaniae címmel jelent meg, s benne a szerzők elsősorban az előbb felsorolt témákat tárgyalták. 52 A folyóirat szerkesztőségében működő csoportosulás 1979-ben alapkutatásokat kezdeményezett Kolozsvár lebontásra ítélt Hóstátjaiban és a mezőségi Magyarszováton. Ennek a körnek a hatására született meg később PILLICH László könyve a kolozsvári hóstáti magyar közösségek felszámolásáról, valamint a város hagyományos etnikai, társadalmi és kulturális szerkezetének erőszakos megváltoztatását kísérő jelenségekről. 53 EGYED Péter 1984-ben szerkesztette, a Változó valóság című szociográfiai tanulmánygyűjtemény második kötetét. A kiadvány szerzőinek jelentős része, az 1968-as ideológiai nyitás után végezte szociológiai tanulmányait, éppen ezért új fogalmi- és szaknyelvet, korszerű módszereket honosítottak meg írásaikban. A kötet elsősorban az 1962-es romániai kollektivizálást követő migrációs folyamatok demográfiai, társadalmi és kulturális hatásait elemzi városi terepen végzett alapkutatások segítségével. A szakszerűen elkészített dolgozatok részletesen elemzik például a Korond melletti atyhaiak temesvári közösségét, a kolozsvári Hóstát magyar népességének szerkezeti alakulását, az egykezes elterjedését, a falusi népesség fogyását, elöregedését, a városi lakosság számának hirtelen megnövekedését kísérő jelenségeket, a társadalmi mobilitást, az ingázás hatásait, valamint a falun dolgozó értelmiség életmódját, fluktuációját. 54
