Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál
A világháborúk után a hadviselt embereknek az állam földet osztott. Kiosztásra került a kitűnő minőségű Úrhele részt is. Öt-öt rudat kaptak a Diómezőn, a Gyükeres területen, az Ötrudason, az egykori kenderfőldek helyén, igen jó szántóföldeket. 207 A Tízrudaknál, Tízrudakhoz elnevezésű helyen kinek-kinek 10, a Húszrudak elnevezésűn fejeként 20 rudat osztottak ki. Utóbbi „erős, fekete főd, ha esett, nem tuttak benne kapálni." Némelyek száz rudas parcellákat kaptak a Százrudakban. E megnevezések azt jelzik, hogy a földosztáskor figyelembe vették a föld minőségét, s rossz minőségű földeken az embereket nagyobb parcellákkal kompenzálták. Ha kerültek is földterületek az emberek tulajdonába, amire külterületi helynevek utalnak, 2 " 8 a kollektivizálás csakhamar véget vetett ennek az állapotnak. Tehát a nagybojár birtokán, a más helységből áttelepített jobbágy lakók nem, vagy csak kivételesen létesítettek nemzetségi házcsoportokat, viszont az „ősök földjét" felosztották. Ez azonban igen kis hányadát tette ki a határnak. A nagybirtokos földjén a körülmények tehát nem kedveztek a nemzetségi településnek és földközösségnek. III. D4. Pusztina 9 Pusztina a madéfalvi veszedelem után keletkező klekás-, azaz jobbágyfalu. Eredeti birtokosai, Andriska és Mariska magyar rezesek, akik földjüket a värateci és agapiai kolostornak adták. Az 1864-es földosztás alapja itt az igaerő nagysága: eszerint kapnak egyesek két- mások négy- ismét mások hatökörrészt, 3-6 fálcsa szántóterületet, 20 prezsina etetőt, vagyis legelőt, 1 fálcsa szénafiivet. A keratúrája utótagú helynevek átlag 3-4 hányi saját birtoklású irtásföldekről beszélnek, előtagjuk jelzi, mely családokéiról. Például: ///-, Rózsa-, András-, Mátyás Jánoska-, Zeros-, Burlcik ketarúrája. Ezek örökbirtokoknak számítottak. Viszonylag nagyobb kiterjedésű, egy darabban birtokolt szállásföldekre utalnak a tellája utótagú helynevek: az előtag itt is családnév: Bece tellája, Csángó Anti tellája, Csángó Józsi tellája, Dani Józsi tellája, Elek János tellája, Maros Istán tellája, Mátyás Jánoska tellája. Nem tudni azonban, hogy mikor keletkezett és milyen jogállású birtokok voltak ezek. A falu belterületének családcsoportos településére falurész- és utcanevek utalnak: Becéknél, Ferenc Györgyéknél, Gyurkapéteré, Páncérok hídja, Rózsa György utcája. Az adat kevés, mégis, azt sejteti, hogy a társadalmi-gazdasági-földrajzi körülmények, lehetővé tették a Csíkból hozott minta megtartását. IV. Összegzés Eredményeimet először táblázatban foglalom össze, majd megpróbálom a legfőbb kérdések összegző megválaszolását. Az elemzett falvak adatainak megfelelése a nemzetségi település jelenlétével: Település Kora Betelepülésmód ilu Nyelvjárás Társadalmi állapot település Onyesti Régi (146.1) Egyszerre, baján (elépítésként. székelyes Jobbágy fal ti. szomszédsággal, kolostori birtok Tőkétől származás Szabófalva „régi", (1453) Egyszerre, csoportosan, zárt Bojári és kolostori birtok. Egyik része, LökÖsfalva részesfal ti Somoska ..régi". Egyszerre, csoportosan, zárt székel yes részes van Klézse ..régi", (1588) Egyszerre, csoportosan, zári déliből székelyes Részes, részben r[|,ihr\u-\...MH[.il.í van Lészpecl ..régi". (1634, 1752) Tanyánként, fokozatosan, nyílt székelyes Klekás. a Gâsteniben l'ésA'sbil'lnknk van Lujzikalagor ..régi". (1409) 1 n,u,e:„ } maiiból, nyílt székelyes Részes, birtokait a XIX. században veszíti el. nincs adatom N.Bälcescu Uj: 1922 1 •". szerre, hatalmi kezdeményezésből. Bogdáfalváról, zárt déli Volt klekások Kezdemények .Ingán Régi (I455) :n északi klekás van Bogdánfalva Régi(1420) Fokozatosan, nyílt déli fejedelmi bírtok, földesúri falu van Külsorekecsín 18. sz. Fokozatosan, menekültek, székelyes részes falvakbuli vegyes van Csíkfalva 18. a, eleje székelyes Részes hagyományok. + csíki betelepülök előfordul Nagypatak Régi(1430) Valószínűleg egyszerre déli Részes eredetű. 1640-ben kolostori |nbb;U!>birtok van Diószén 16. sz. Székelyföldi menekültek is déli földesúri falu nem találtam Pusztina 18. sz.. Székelyföldiek székelyes klekás falu. eredeti tulajdonosai magyar részesek voltak. Kolostori fennhatóság Az utcanevek tanúsága szerint van Tatros Székelyföldiek, székelyes sóbányász kiváltságok van Tájékozódó gyűjtésem ugyan távolról sem hozhatott végleges eredményeket, mégis, egyes szabályszerűségek kirajzolódni látszanak. A moldvai magyaroknál a családcsoportos település mindhárom nyelvjárási csoportnál megtalálható. A falvak keletkezési idejét tekintve mind a régi, mind a 1719. század folyamán létesített vagy áttelepített falvakban van rá példa, csupán a 20. században létrejöttékből hiányzik vagy azokban jelenik meg töredékesen, lévén, hogy itt a szűk telek nemigen osztható fel. Helyenként ma is produktív településforma, s ez a család életképességének, népességének is függvénye. A CIUBOTARU kontra KÓS nyomán felvetett kérdést, hogy a valaha Erdélyből áttelepülők településüket otthonról hozott minta szerint szervezték-e, vagy ilyenre nem volt szükség, mert ez a
