Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Erdély és a Partium néprajzi kutatásáról

Paládi-Kovács Attila ERDÉLY ÉS A PARTIUM NÉPRAJZI KUTATÁSÁRÓL* Erdély és a romániai magyarság néprajzi kuta­tásáról az utóbbi években sokat írtak, ami meg­könnyíti és egyben meg is nehezíti az előadó dol­gát. Megkönnyíti, mivel nem kell magára vállal­nia az elmúlt évek, évtizedek termésének tételes számbavételét, s nehezíti, mert a számadást ké­szítők az újabb publikációk korábban nem ta­pasztalt nagy mennyiségét regisztrálták. Az el­múlt másfél évtizedben felhalmozott publikáci­ók, értekezések és egyéb kéziratok áttekintése, értékelése meghaladja egyetlen előadó, sőt egy egész ülésszak lehetőségeit. Nyilvánvaló, hogy a számvetés csak nagyon vázlatos lehet, s be kell érni a fontosabb periódu­sok, törekvések jelzésével, majd a továbbhaladás lehetséges lépéseinek, irányválasztásának latol­gatásával. Legvégül talán megengedhető néhány konkrét óhaj javaslat megfogalmazása is. A/ Erdély néprajzi kutatásának egyes periódu­sait jobban, más időszakait kevésbé ismerjük. Ez is olyan téma, amely megírásra vár. VENCZEL József 1935-ben elgondolkodott „Az erdélyi ma­gyarság néprajza ", mint tudományos mű, kézi­könyv létrehozásának előfeltételein. Az Erdélyi Lapok egyik számában beszámolt A magyarság néprajza két tárgyi néprajzi kötetéről, s a recen­zióban név szerint számba vette a magyar néprajz erdélyi munkásait, s említette a fontosabb publi­kációkat. Beszámolt egy néprajzi kérdőívről, fő­iskolások falupályázatáról és ismételten sürgette a néprajzi tanulmányi kör megszervezését, az er­délyi falukutatás megindításának, falumonográfi­ák elkészítésének halaszthatatlan voltát. 1 Erdély magyar népe címen SZILÁD Y Zoltán közölte az első néprajzi összefoglalást 1936-ban. Nem törekedett a tartomány egészének áttekinté­sére. Megelégedett néhány, a szakirodalomban már ismert vidék, népcsoport leírásával, néprajzi jellemzésével. Kalotaszeg, a Fekete-Körös völ­gye, Aranyosszék, A fejedelmi vánnegye, Hétfa­lu és „Székelyország" fejezetei után megjegyzi, hogy Beszterce-Naszód, Szolnok-Doboka, Hunyad, Fogaras magyarjairól elszórt adatok lé­teznek csupán. „Közép-Erdély", ahogy a Mező­séget nevezi, pedig ismeretlen föld, terra incog­nita a magyar néprajztudományban. 2 Néhány er­délyi vidék esetében érződik a közvetlen terepis­meret és a néprajzi publikációk hiányos volta, hézagossága VISKI Károly és GUNDA Béla is­mert összefoglalásain is. Azonban a „színvona­las ismeretterjesztés fokán" mindketten túlemelkedtek. 1 A kolozsvári magyar egyetem, s azon belül a néprajzi tanszék megalapítása, VISKI Károly, majd GUNDA Béla professzori működése 1940­1948 között megélénkítette és elmélyítette a nép­rajzi kutatómunkát Erdélyben. Ehhez hozzájárult más tanszékek és az Erdélyi Tudományos Intézet működése is. Az 1919-1944 közötti negyedszá­zad néprajzi publikációit tekinti át VÁCZY Leona könyvészeti összeállítása, s részint érinti ennek a felpezsdülésnek az eredményeit. ' Az 1955-1970 közötti másfél évtized magyar néprajzi kutatásai Romániában döntő mértékben a szövegfolklórra irányultak és a népzenének is voltak felkészült kutatói. KÓSA László és NAGY Ilona a szemle végén megállapította, hogy a „társadalomnéprajzi kutatások ma telje­sen kívül esnek a romániai magyar néprajzkuta­tás érdeklődésének körén." A hiányok között em­lítették a kisebb epikus műfajok, a népmonda, a szokás- és hiedelemvilág, a néptánc és a játékha­gyomány tárgykörét. 5 Terjedelmi korlátok miatt nem vehették figyelembe sem a magyarországi szakemberek erdélyi, romániai tárgyú dolgozata­it, sem a romániai magyar kutatók magyarorszá­gi publikációit. Előbbiek között GUNDA Béla, K. KOVÁCS László, FÖLDES László és mások számos publikációja szerepelhetett volna, az utóbbi csoportban pedig magyar és román szer­zők cikkei egyaránt helyet kaphattak volna (pél­dául KÓS Károly, VÁMSZER (másképpen SZEBENI) Géza, MARKOS András, MOLNÁR István, KALLÓS Zoltán, Nicolai DUNÁRE, Ro­mulus VUIA, Ion VLADUTIU stb.) A szemléből Készült az OTKA 42789 pályázat támogatásával. 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom