Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)
PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Erdély és a Partium néprajzi kutatásáról
Paládi-Kovács Attila ERDÉLY ÉS A PARTIUM NÉPRAJZI KUTATÁSÁRÓL* Erdély és a romániai magyarság néprajzi kutatásáról az utóbbi években sokat írtak, ami megkönnyíti és egyben meg is nehezíti az előadó dolgát. Megkönnyíti, mivel nem kell magára vállalnia az elmúlt évek, évtizedek termésének tételes számbavételét, s nehezíti, mert a számadást készítők az újabb publikációk korábban nem tapasztalt nagy mennyiségét regisztrálták. Az elmúlt másfél évtizedben felhalmozott publikációk, értekezések és egyéb kéziratok áttekintése, értékelése meghaladja egyetlen előadó, sőt egy egész ülésszak lehetőségeit. Nyilvánvaló, hogy a számvetés csak nagyon vázlatos lehet, s be kell érni a fontosabb periódusok, törekvések jelzésével, majd a továbbhaladás lehetséges lépéseinek, irányválasztásának latolgatásával. Legvégül talán megengedhető néhány konkrét óhaj javaslat megfogalmazása is. A/ Erdély néprajzi kutatásának egyes periódusait jobban, más időszakait kevésbé ismerjük. Ez is olyan téma, amely megírásra vár. VENCZEL József 1935-ben elgondolkodott „Az erdélyi magyarság néprajza ", mint tudományos mű, kézikönyv létrehozásának előfeltételein. Az Erdélyi Lapok egyik számában beszámolt A magyarság néprajza két tárgyi néprajzi kötetéről, s a recenzióban név szerint számba vette a magyar néprajz erdélyi munkásait, s említette a fontosabb publikációkat. Beszámolt egy néprajzi kérdőívről, főiskolások falupályázatáról és ismételten sürgette a néprajzi tanulmányi kör megszervezését, az erdélyi falukutatás megindításának, falumonográfiák elkészítésének halaszthatatlan voltát. 1 Erdély magyar népe címen SZILÁD Y Zoltán közölte az első néprajzi összefoglalást 1936-ban. Nem törekedett a tartomány egészének áttekintésére. Megelégedett néhány, a szakirodalomban már ismert vidék, népcsoport leírásával, néprajzi jellemzésével. Kalotaszeg, a Fekete-Körös völgye, Aranyosszék, A fejedelmi vánnegye, Hétfalu és „Székelyország" fejezetei után megjegyzi, hogy Beszterce-Naszód, Szolnok-Doboka, Hunyad, Fogaras magyarjairól elszórt adatok léteznek csupán. „Közép-Erdély", ahogy a Mezőséget nevezi, pedig ismeretlen föld, terra incognita a magyar néprajztudományban. 2 Néhány erdélyi vidék esetében érződik a közvetlen terepismeret és a néprajzi publikációk hiányos volta, hézagossága VISKI Károly és GUNDA Béla ismert összefoglalásain is. Azonban a „színvonalas ismeretterjesztés fokán" mindketten túlemelkedtek. 1 A kolozsvári magyar egyetem, s azon belül a néprajzi tanszék megalapítása, VISKI Károly, majd GUNDA Béla professzori működése 19401948 között megélénkítette és elmélyítette a néprajzi kutatómunkát Erdélyben. Ehhez hozzájárult más tanszékek és az Erdélyi Tudományos Intézet működése is. Az 1919-1944 közötti negyedszázad néprajzi publikációit tekinti át VÁCZY Leona könyvészeti összeállítása, s részint érinti ennek a felpezsdülésnek az eredményeit. ' Az 1955-1970 közötti másfél évtized magyar néprajzi kutatásai Romániában döntő mértékben a szövegfolklórra irányultak és a népzenének is voltak felkészült kutatói. KÓSA László és NAGY Ilona a szemle végén megállapította, hogy a „társadalomnéprajzi kutatások ma teljesen kívül esnek a romániai magyar néprajzkutatás érdeklődésének körén." A hiányok között említették a kisebb epikus műfajok, a népmonda, a szokás- és hiedelemvilág, a néptánc és a játékhagyomány tárgykörét. 5 Terjedelmi korlátok miatt nem vehették figyelembe sem a magyarországi szakemberek erdélyi, romániai tárgyú dolgozatait, sem a romániai magyar kutatók magyarországi publikációit. Előbbiek között GUNDA Béla, K. KOVÁCS László, FÖLDES László és mások számos publikációja szerepelhetett volna, az utóbbi csoportban pedig magyar és román szerzők cikkei egyaránt helyet kaphattak volna (például KÓS Károly, VÁMSZER (másképpen SZEBENI) Géza, MARKOS András, MOLNÁR István, KALLÓS Zoltán, Nicolai DUNÁRE, Romulus VUIA, Ion VLADUTIU stb.) A szemléből Készült az OTKA 42789 pályázat támogatásával. 1 1