Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 19. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága közös kiadványa, Szentendre, Győr, 2006)

A KUTATÁSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

lékeznem SZŐKE Bélának, a győri múzeum néhai igazgatójának, DOMONKOS Ottónak és CZIGANY Bélának, muzeológus kollégáimnak segítségéről. Külön meg kell köszönnöm a rajzi dokumentáció készítésében részt vett mérnök kollégák segítségét: MENDELE Ferenc, M. MÁRKUS Dóra, ARADI Tibor, CSEH István, ifj. JANÁKY István budapesti és SIMÁNYI Frigyes, CSAPÓ György, MÁTHÉ Géza építészmérnököknek hálás vagyok fáradtságos munkájukért. A KUTATASTORTENETI ELŐZMÉNYEK Kutatásaim során a történeti megyerendszerből Komárom, Győr, Sopron, Mosón, Pozsony, Nyitra, Bars, Esztergom vármegyék alföldi jellegű területei népi építkezésének megismerésére törekedtem. Az alább bemutatandó anyagomat javarészt e vidékekről gyűjtöttem. Ez a terület nagyjában azonos a HUNFALVY-féle „Pozsonyi Medence" fogalommal.

6 Természetföldrajzi értelemben e terület megfelel az említett vidéket átszelő folyók árterületének, hordalékkúpjának és ármentes teraszainak, valamint e teraszok és a szomszédos hegyek közti sík platónak, amely a jelenkori folyóhálózat kialakulását megelőző medence lesüllyedésében nem vett részt (Sokoró, Bársonyos stb.), területük ma is tökéletes síkság, viszont erőteljesen kiemelkednek a folyóárterek és teraszok fölé (1-4. kép). Ebből következik, hogy helyenként mély völgyek szabdalják, ezért dombvidék benyomását kelti. E terület népi építkezését homogénnek tartottam. Az itt feltárható paraszti épületek anyagban, szerkezetben, részletformákban egységes típusúak voltak, mind a déli, mind az északi szomszédos területektől elkülönültek. A nyugati (külországi) és keleti (hazai) szomszédos alföldi jellegű vidékek anyagával viszont rendkívül sok rokonságot találtunk. Mélyebb elemzés alapján az egyezéseket szerveseknek, genetikus eredetűnek kellett tekintenünk. Először a Kisalföld településeire vonatkozó ismeretanyagot kívánom tárgyalni, hogy a telek, s azon belül a paraszti háztartás épületei összefüggésükben elhelyezhetők legyenek. Az építmények két nagy csoportját szándékozom elemezni: a lakóépületeket és a gazdasági épületek közül a pajtákat. Az építményeket alaprajzi beosztás szerint, alaprajzi egységenként kívánom vizsgálni. Elemezni szándékozom az épületszerkezeti elemeket, majd az így összegzett anyag helyzetét igyekszem meghatározni a magyar és a szomszédnépi viszonylatokban. Munkám során kiindulásként a BÁTKY Zsigmond-féle rendszerezésből indulok ki,

7 felhasználom természetesen TÁLASI István erre vonatkozó megjegyzéseit,

8 valamint igyekszem hasznosítani a VARGHA László kutatásai során kialakult műszaki-építészettörténeti módszer lehetőségeit." A népi építkezési anyag vizsgálata során törekedni kívánok arra, hogy a recens, vagy a közelmúlt emlékanyagát történetileg értékeljem, s népünk művelődéstörténetének egészébe állítsam. A további tárgyalás szempontjából szükséges volt áttekintenem dolgozatom témájának kutatástörténeti előzményeit. A fentebb körvonalazott terület táji különállására, sajátos fejlődésére meglehetősen későn eszmélt rá a kutatás. A Kisalföld elfelejtett, vagy fel nem fedezett, egységes táj. Területét gyakran részben a Dunántúl, részben a Felföld tartozékának tekintik. A legutóbbi időszakig a néprajztudományban is nagyon mostohán bántak vele, alig volt kutatott. A legújabban megmutatkozó fokozottabb kutatói érdeklődés miatt is szükséges, hogy tudományszakunk idevágó korai eredményeit számba vegyük. A helyismereti irodalom jeles szerzőin kívül elsősorban PÁLOS Ede (1870-1922) rajztanárról kell megemlékeznünk, aki a Győri Főreáliskolában tanított a századfordulón. A Kisalföld népművészetének feltárásáért rendkívül sokat tett. Közleményei 1906-ban,

1

" illetve 1911-ben jelentek meg a Néprajzi Értesítőben.

11 Ezen kívül 1923-ban, halála után jelentették meg egy tanulmányát.

12 Közlései pótolhatatlanok, a bennük közzétett anyag forrásértéke maradandó, dokumentációja máig korszerű. Pontosságra törekvő leírásait kiváló rajzokkal egészítette ki. Témánkat