Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 19. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága közös kiadványa, Szentendre, Győr, 2006)

ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK

Az általánosabbnak mondható ívelt, boltozott megoldásúaknak két változata volt: a Tóközben kedvelték a laposabb szegmensívű boltozatokat, melyek másutt is előfordultak ugyan, de itt maradt fent belőlük legtöbb. A másik típusnál a két pillért dongaboltozat kötötte össze. Általánosnak mondható, hogy a dongaboltozatos gádorok pilléreinek párkánya vízszintes volt, a boltozat indítás magasságában maradt. A szegmensívű boltozatoknál a pillérek párkánya a boltozat indítás mellől, oldalirányba emelkedett, a boltozat zárásával azonos magasságig. Ritkábban készültek olyanok, amelyek a tetőzet alsó oldaláig, vagy az ereszalj vonaláig tömören fel voltak falazva. Ezeken párkányzat nem volt (273-281. kép). A pilléreket alul kissé kiszélesedő lábazattal, felül úgyszintén kissé kiálló fejezettel tagolták. Ritkábban a pillér homlokoldalában mélyített vakolatmezőket, úgynevezett „tükröket" képeztek ki (282., 224. kép). Nem volt ritka, hogy a pillérek és a fal belső oldalába kétoldalt ülőfülkét vágtak. A század elején sok példányát megörökítették. Egy, azóta már le is bontott példányt magam Öttevényben fényképeztem 1960-ban. Gyakori volt, hogy a pillérek mindkét falába ablakot vágtak. Ezeken át az utca felé és az udvar mélye felé teljesen át lehetett tekinteni az épület udvari homlokzatát. Az ülőhelyek kiképzése arra utal, hogy a boltozat alatt szívesen időztek. Vannak adataink arról, hogy a látogató legénynyel ott beszélgetett a lány. Cakóházán például a „szélfogó" megjelölést tréfásan „legényfogó" megjelöléssel cserélték fel (283-288. kép). A boltozatok pillérét, oszlopait közvetlenül a fal mellé, bekötés nélkül is építhették (például Nemeshódoson). De készültek olyan boltozatok is, ahol a pillérek az ereszalj szélén álltak. A pillérek közét, valamint a pillérpár és a fal közét is hevederekkel hidalták át, s ezek között boltozatot készítettek. Az ilyen boltozatok a pilléres-oszlopos folyosó-tornáccá fejlődhettek, erre példa Győr-Ujváros egyik sajátos boltozata. Korai fényképekről Pogrányból, Vámosladányból is ismerünk ilyeneket (289-290. kép). Van példa Győrből és Bars megyéből arra is, hogy az ajtó előtti boltozat két-három pillérpárból állt, ez nem futott végig az udvari homlokzat előtt, csak a konyhai bejárat mellől jobbról-balról egy-egy szakaszt foglalt be. Ritkán, de előfordultak ikerboltozatok is, ilyenkor egymás mellett két ajtónyílást foglaltak a boltozat alá, így csak három pillért kellett építeni (291. kép). A Sopron közeli Fertőrákos, Balf, Boz községekben eredetileg a német lakosság körében, ahol szintén kedveltek voltak az ajtó előtti boltozatok, sajátos változatuk alakult ki. A boltozat alatt nem volt pillér, csak konzolos alátámasztás. A falakból fokozatosan kiszélesedett a boltozatot tartó konzol, oldalvonalát ívesen, tetszetősen alakították ki. A boltozat szegmens ívű volt ezekben az esetekben is (292. kép). A boltozatok rendszerint a konyha- és a kamraajtók előtt voltak. Ha csak egy ajtó elé építettek boltozatot, akkor az a konyhaajtó előtt volt. Faradon találtunk egyetlen esetben olyan lakóházat, amelynek minden ajtónyílása előtt boltozatot építettek, összesen négyet. Az első a konyhaajtó volt, a második a kamráé és azután az istállóké. Korai fényképeink alapján azonban ennek általános volta kétséges, inkább a helyi hagyományos építési elv egyéni, extrém esete. Erre utal az egyes boltozatok cserépfedése is. Előfordult, hogy egy lakóházon többféle boltozatot láttunk. Példa erre Öttevény egyik háza, ahol az első konyha bejárata boltozatos, ülőfülkés, a két hátsó bejárat mellett lapos áthidalású pilléreket találhattunk (283. kép). A keresztszárnyas házak esetében megesett, hogy az utcai homlokzaton is volt a bejárat előtt boltozat, mint például Halásziban (293. kép). A boltozatokat égetett, de leginkább nyerstéglából készítették, vastagon tapasztották vagy vakolták, gondosan meszelték. Szabadon álló pilléreknél előfordult, hogy vonóvasat is alkalmaztak. A fent felsorolt különféle típusú ajtó előtti boltozatokat - kivitelük szerint változóan - készíthette specialista, helyi parasztember, vagy tanult, céhes kőműves. A bejárati boltozatok időhöz kötéséhez nincsen tárgyi támpontunk. Az ismert példányok a visszaemlékezők emlékezetét megelőző időben épültek. Felületükön az építés évszámát nem jelölték. Feltételezhetően a kisalföldi lakóház középkori eleme lehet. Erre enged következtetni a Csallóköz keleti szegélyén volt Bálványszakállas község falutörvénye, melyet ETHEY Gyula közölt."

5 Bálványszakállas 1587-ben rögzített, „megírott törvényeik" szerint: „Az mely ember az gádor lábon kívül egy lépésnyire bejő haragban fegyveres kézzel 12 ft. marad az úré, 1 ft. az ispáné ebben. Az kinek gádor lába nincsen, öt lépésnyi-