Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 19. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága közös kiadványa, Szentendre, Győr, 2006)

A TELEPÜLÉS

dulást követő föld- és helyosztások következ­tében pedig robbanásszerűen fejlődött. Úti falvainknál gyakori, hogy a népesség növekedése miatt a település érdekében kénytelenek voltak új utcát nyitni. A pajtát használó úti falvaknál nagyon gyakran sajátos módon történt ez: az új utcák a pajtasoros te­lekláb mögött csak félsorban épültek ki, hogy a pajta-, és telekhasználat az eredeti módon folytatható legyen. Az így keletkezett „félház­sorú" utca gazdasági út is maradt, a főutca ko­rábbi beépítésű telkeihez jártak rajta. így mintegy háborítatlanul, zárványként tovább élt az úti falu, noha már utcás szerkezetűvé vált (24-25. kép). Utcás falvak A többnyire 800-2000 főnyi lakosságot számláló községek utcás falvak voltak. A tele­pülés több párhuzamos utcából állt, amiket keresztutcák kötöttek össze. E keresztutcák száma változó lehetett. A telkek teleklábak­kal érintkeztek (26. kép). Mind a pajtát hasz­náló, mind a pajta nélkül gazdálkodó telepü­lések között előfordult. Gyakoribb azonban talán mégis a pajta nélküli helyeken volt. A pajtákon ezeknél nem lehetett áthajtani sze­kérrel. Nem egy változata olyan településen fordult elő, ahova a földesúri birtok épületei, intézményei is le voltak telepítve. Ezeknél megfigyelhettük, hogy a falu szabályossága földesúri, uradalmi rendezés következménye­ként jött létre. Mérnöki kitűzésűek az egyes utcák, azonos szélességűek. A földesúri léte­sítményekhez igazodott az utcavonal is. Példa erre Farad község Sopron megyében, ahol a faluközpontot a helyi földesúri kastélyhoz igazította a kitűző mérnök (27. kép). Nyugati utcája is már a 18. században alakult, a főut­cával egyszerre épült ki, legkésőbb 1790 kö­rül. A két-három központi, szomszédos utca azonos méretű - hosszában is és szélességé­ben is. Jellegzetes, hogy a 18. századi kitűzé­sű utcák 30-40 méter szélesek, míg a későbbi­ek racionális okokból keskenyebbek. Az ut­cás települések nagyobb részénél nem lehe­tett felfedezni a terepadottságokhoz való al­kalmazkodást sem, ami ismét a tervszerű ren­dezés 18-19. századi elveinek felelhet meg. Hangsúlyozni kell, hogy az utcás települések között van egy korábbi csoport - ezek ugyan nem falusi jellegűek -, ahol a mérnöki felépí­tettség nem mutatható ki ilyen világosan. Ezek közé tartozik Csorna, Kapuvár, Somorja és Győrújváros (28. kép). Vannak te­lepülések, amelyekről világosan látszik, hogy jórészt spontán fejlődés révén, esetleg több településmag összeolvadásából alakult ki az utcás szerkezetük. Ilyen többek között Dunaszerdahely és Lébény. Ez utóbbi esetek­ben a telkek nagysága nagyon változó lehe­tett, a telkek alakja is sokféle volt. Gyakoriak a szabálytalan idomok. A felszabadulás után keletkezett egyes falurészek javarészt utcás szerkezetűek, vagy ennek változata, a sakk­táblás hálózat dominál. Teres falvak A Kisalföld egyik, agrárfalvaknál gyakran előforduló falutípusát igyekszünk megjelölni ezzel a névvel. Különösen a Szigetközben ta­lálkoztam típusával gyakran (Püski, Lipót, Hédervár) (29-30. kép). A falu tulajdonképp eredetileg egy tágas belsejű háromszöget fog­lalt be. A háromszög oldalai mellett épültek a házsorok, a csúcsokhoz vezető utak mentén újabb és újabb építkezések történhettek. A fa­lu eredeti magjának azonban mindig a három­szögletű térség bizonyult: a lakóházak évszá­mos elemei alapján erre kellett következtet­nünk. A térség belsejében foglalt helyet a templom és mellette szigetszerűen a közösségi épületek is helyet kaphattak (iskola, kocsma). A legismertebb, a típust országosan ismert­té tevő település Fertőszéplak, ahol a térség térszíni adottságai még fokozták a település­kép esztétikai jellegzetességeit (31. kép). Itt a beépítés során kihasználták a fűrészfogas el­rendezést is. Fertőszéplak esetében jelezni kell, hogy háromszög alaprajzú központi tere nyugati oldalát, az átfogóját, teljes egészében uradalmi épület, a hajdani zálogtulajdonos család kastélya, későbbi uradalmi magtár fog­lalja el, ami egyéb nyomok mellett is a falu je­lenlegi alakjának koraiságára utal. 76 A teres falvakban a telekhasználat egyébként az úti falvaknál leírt módon alakulhatott. Nem za­varta bennük semmi a pajták hagyományos használatát, a faluszélen adott esetben kiszol­gáló utakat is kijelölhettek. A teres falvak típusára vonatkozóan nem merünk további tárgyalásba bocsátkozni, mi­vel feltártságuk nem kielégítő. További alapos adatgyűjtésre volna szükségünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom