Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 19. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága közös kiadványa, Szentendre, Győr, 2006)
A TELEPÜLÉS
dulást követő föld- és helyosztások következtében pedig robbanásszerűen fejlődött. Úti falvainknál gyakori, hogy a népesség növekedése miatt a település érdekében kénytelenek voltak új utcát nyitni. A pajtát használó úti falvaknál nagyon gyakran sajátos módon történt ez: az új utcák a pajtasoros telekláb mögött csak félsorban épültek ki, hogy a pajta-, és telekhasználat az eredeti módon folytatható legyen. Az így keletkezett „félházsorú" utca gazdasági út is maradt, a főutca korábbi beépítésű telkeihez jártak rajta. így mintegy háborítatlanul, zárványként tovább élt az úti falu, noha már utcás szerkezetűvé vált (24-25. kép). Utcás falvak A többnyire 800-2000 főnyi lakosságot számláló községek utcás falvak voltak. A település több párhuzamos utcából állt, amiket keresztutcák kötöttek össze. E keresztutcák száma változó lehetett. A telkek teleklábakkal érintkeztek (26. kép). Mind a pajtát használó, mind a pajta nélkül gazdálkodó települések között előfordult. Gyakoribb azonban talán mégis a pajta nélküli helyeken volt. A pajtákon ezeknél nem lehetett áthajtani szekérrel. Nem egy változata olyan településen fordult elő, ahova a földesúri birtok épületei, intézményei is le voltak telepítve. Ezeknél megfigyelhettük, hogy a falu szabályossága földesúri, uradalmi rendezés következményeként jött létre. Mérnöki kitűzésűek az egyes utcák, azonos szélességűek. A földesúri létesítményekhez igazodott az utcavonal is. Példa erre Farad község Sopron megyében, ahol a faluközpontot a helyi földesúri kastélyhoz igazította a kitűző mérnök (27. kép). Nyugati utcája is már a 18. században alakult, a főutcával egyszerre épült ki, legkésőbb 1790 körül. A két-három központi, szomszédos utca azonos méretű - hosszában is és szélességében is. Jellegzetes, hogy a 18. századi kitűzésű utcák 30-40 méter szélesek, míg a későbbiek racionális okokból keskenyebbek. Az utcás települések nagyobb részénél nem lehetett felfedezni a terepadottságokhoz való alkalmazkodást sem, ami ismét a tervszerű rendezés 18-19. századi elveinek felelhet meg. Hangsúlyozni kell, hogy az utcás települések között van egy korábbi csoport - ezek ugyan nem falusi jellegűek -, ahol a mérnöki felépítettség nem mutatható ki ilyen világosan. Ezek közé tartozik Csorna, Kapuvár, Somorja és Győrújváros (28. kép). Vannak települések, amelyekről világosan látszik, hogy jórészt spontán fejlődés révén, esetleg több településmag összeolvadásából alakult ki az utcás szerkezetük. Ilyen többek között Dunaszerdahely és Lébény. Ez utóbbi esetekben a telkek nagysága nagyon változó lehetett, a telkek alakja is sokféle volt. Gyakoriak a szabálytalan idomok. A felszabadulás után keletkezett egyes falurészek javarészt utcás szerkezetűek, vagy ennek változata, a sakktáblás hálózat dominál. Teres falvak A Kisalföld egyik, agrárfalvaknál gyakran előforduló falutípusát igyekszünk megjelölni ezzel a névvel. Különösen a Szigetközben találkoztam típusával gyakran (Püski, Lipót, Hédervár) (29-30. kép). A falu tulajdonképp eredetileg egy tágas belsejű háromszöget foglalt be. A háromszög oldalai mellett épültek a házsorok, a csúcsokhoz vezető utak mentén újabb és újabb építkezések történhettek. A falu eredeti magjának azonban mindig a háromszögletű térség bizonyult: a lakóházak évszámos elemei alapján erre kellett következtetnünk. A térség belsejében foglalt helyet a templom és mellette szigetszerűen a közösségi épületek is helyet kaphattak (iskola, kocsma). A legismertebb, a típust országosan ismertté tevő település Fertőszéplak, ahol a térség térszíni adottságai még fokozták a településkép esztétikai jellegzetességeit (31. kép). Itt a beépítés során kihasználták a fűrészfogas elrendezést is. Fertőszéplak esetében jelezni kell, hogy háromszög alaprajzú központi tere nyugati oldalát, az átfogóját, teljes egészében uradalmi épület, a hajdani zálogtulajdonos család kastélya, későbbi uradalmi magtár foglalja el, ami egyéb nyomok mellett is a falu jelenlegi alakjának koraiságára utal. 76 A teres falvakban a telekhasználat egyébként az úti falvaknál leírt módon alakulhatott. Nem zavarta bennük semmi a pajták hagyományos használatát, a faluszélen adott esetben kiszolgáló utakat is kijelölhettek. A teres falvak típusára vonatkozóan nem merünk további tárgyalásba bocsátkozni, mivel feltártságuk nem kielégítő. További alapos adatgyűjtésre volna szükségünk.
