Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 19. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága közös kiadványa, Szentendre, Győr, 2006)

A TELEPÜLÉS

Halmaz falvak A halmazos szerkezetű települések sem hiányoznak a Kisalföld területéről. Különösen a Dunától délre aránylag ritkák. Olyan helyeken fordulnak elő, ahol magasabb létszámú lakosság élt, vagy ahol a településre alkalmas terület nagyon szűk volt (például ártéri környezet), így sem az utcahálózat, sem a telkek, telektömbök nem alakultak szabályosan. A pillanatnyi településnövekedési problémákat rendszeresen a korábbi szabad helyek beépítésével igyekeztek megoldani. Ilyen helyeken legfeljebb a lakóépületeket tudták többé-kevésbé rendeltetésszerűen telepíteni, a melléképületek alig-alig fértek el egy udvarban, annyira szűk volt a hely. Egyegy telken előfordulhatott, hogy öt-hat ház volt egymásra telepítve. Ezeknél is előfordultak zegzugos szakaszok, mint a nagyalföldi halmazok esetében. A halmazos szerkezetre jó példát ad Győrszentmárton, Bana, Ravazd, Pered és Ásvány községek utcahálózata (32. kép). Számuk az utóbbi két évszázad során erősen megcsappanhatott, mivel mind a hatóságok, mind a paraszti közösségek kezdeményezték az átalakítást. A falurendezés nem minden esetben érintette azonban a település egészét. Ennek példáját Banán láttam. A nagy uradalmak szomszédságában meghúzódott honfoglalás kori eredetű, kontinuus település ma két élesen elváló, szinte csak néhány sikátorral összekötött negyedre oszlott. A két negyed jellege között is nagyon nagy volt a különbség. Az eredeti településmag az akkori főutcával párhuzamosan haladó, forgalmi tengelyre felfűzött, halmazos tömbökből állt, főleg régi, romos állapotban lévő épületekkel volt beépítve. Az udvarokon előfordult a négy-hat lakóház is. Több nyeles telek volt. A telkek közt zegzugos sikátorok kígyóztak. Ettől keletre húzódott egy rendkívül széles utca, nagyon jól kiépített házsorokkal. Itt állt a település református temploma, amit csak a 19. században építettek, valószínűleg az utca egyéb épületével egy időben. Az utca két oldalán feltűnően széles, mély telkek voltak. A lakóépület-állomány feltűnően fiatal, a 19. század utolsó harmadában és a 20. század fordulója körül alakult ki. Az iménti halmazos szerkezettel szemben, itt mértani pontossággal kitűzött úti falut találtunk, amit keletebbre további mellékutcák egészítettek ki. A lakosság összetételében is tanulságos különbségeket tapasztalhattunk. A rendezett részen a falu törzslakossága élt. A középkor óta egyhelyben lakó, református gazdák építették fel a maguk új, racionálisan szervezett településrészét. A falu régi, eredeti településhelye néhány száz méterrel mellette fennmaradt, s abban a környékbeli uradalmak foglalkoztatottjai szereztek maguknak hajlékot. Egyes részeken beköltözött cigányzenész családok éltek nagy számban (a Járóka família), jelezvén a dzsentri életforma ez irányú fokozott igényeit. Világos, hogy a gazdaréteg mind gazdasági tevékenységében, mind életmódjában a halmazos, rendetlen településadottságok szorításából új falurész építésével keresett és talált kiutat. A régi halmazos település kb. száz éve szinte változatlanul tovább él zsúfoltságával, rozzant viskóival (ágasfás, szelemenes szerkezet nagyon gyakori még ma is), mivel hajlékot adott a környező uradalmak cselédségének. A kiköltözők helyét pedig időről-időre gyarapították a lumpen elemek is. A népesség külső feltöltődésének jele, hogy a bevándorló, római katolikus eredetű uradalmi cselédség önálló plébániát és plébániatemplomot építtetett a hajdan teljesen református faluban. A kisalföldi halmazos falvakra már PRINZ Gyula is felfigyelt. Sőt, összehasonlításokat is tett a Nagyalföld halmazos településeivel kapcsolatban. Vágfarkasd, Negyed, Nádszeg formáját az észak-alföldi formákhoz találta hasonlónak. Sajátos, hogy HOFER Tamás idézett kutatásai igazolták is PRINZ formai elemzésének következtetéseit. Úttörő munkájában Selye, Deáki, Pered, Zsigárd, Nagysurány, Besenyő, Bánkeszi, Jóka, Alsószeli községeket említi halmazosnak az előbbieken kívül.

77 Kutatásaink során eddig elsősorban úti, és utcás településű falvakat látogattunk meg. A halmazos szerkezetűekben végzett településelemző munkánk Bana kivételével csak felderítő jellegű lehetett. A típussorozat felvázolása érdekében azonban eddigi észrevételeinket úgy éreztük, érdemes összefoglalnunk. A jövő feladata kell, hogy legyen a határhasználat, gazdálkodás és településszerkezet fejlődésének alakulása közötti összefüggések konkrét elemzése, feltárása. Eddigi településvizsgálataink annyira az építkezéskutatásnak voltak alárendelve, hogy nem tudtuk programba venni, noha szükségességéről alaposan meg va-