Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KNÉZY JUDIT: Mediterrán kertek hatása a Kárpát-medencében. Kertépítés, táplálkozási hatások a 19. századig

1. kép. A Szent Galleni kolostorban talál eszményi épület és kertegyüttes tervrajz a 9. századból Béla a gesztenyével kapcsolatos eszközök egy részét mediterrán eredetűnek tartotta: a fakalapácsot, a facsipeszt, a kisméretű fagereblyét.

13 A népvándorlás korában lehanyatlott az ókor végére kialakult növénytermesztési színvonal. Egy ideig a bizánci birodalom megőrizte és továbbfejlesztette az ókori mezőgazdaság eredményeit, s keletről a növények Bizáncon keresztül jutottak a Balkánra és a Kárpát medencébe. Bizánccal a honfoglalás előtt és egy ideig a honalapítás után is kapcsolata volt a magyar királyoknak és kíséretüknek. A középkor folyamán a berkenye, a nagy szemű cseresznye, áfonya, ribizke, naspolya, kajszibarack érkeztek a Balkán felől. A Kármán, illetve a Tök körtére már GALEOTTÓ is felfigyelt, a duránci szilva is ismert lehetett már ekkor, de ez valószínűleg Albánia felől származott be, Durres város nevét őrzi

14 A 13-15. századból fennmaradt kútleletek bizonyítják, hogy még a királyi, főúri, városi központokban is sokkal több gyűjtögetett növény, köztük gyümölcs képezte a táplálkozás alapanyagait, mint a termesztet fajtáké. Már a 13. században ismertek kútleletekből az akkor termesztett görög- és sárgadinnye magjai.

15 Szécsény városban a 14-16. századi kútlelet rétegekben talált szilvamagok a szilvák négyféle típusát képviselik, ugyanitt a termesztett növényfajták 10 fajának maradványa került elő. A termesztett füge minden kútleletben előfordult, s bár hazánkban ma is megterem, a régészek szerint a középkorban még inkább importként kerültek a várak, városok népének asztalára, mint a datolya is.

16 A fent említett lelőhelyek anyaga alapján általánosnak tűnik a termesztett dió, szőlő, cseresznye, őszi- és kajszibarack megléte. Alma és körte magja csak Szécsényben, mandula (csonthéja alapján) csak Budáról került eddig elő, de az esztergomi érsek almáskertjéről a „Helemba" szigeten már 1234-ből tudomásunk van.

17 Amikor a magyarság új hazát alapított a Kárpát-medencében és keresztény hitre tért, nyugatról érkezett szerzetesek (franciák, németek, olaszok) révén is jutottak ide magasabb színvonalú növénytermesztési ismeretek. A honfoglaló köznép növénytermesztési , állattartási ismereteit kiegészítették a kora-középkorban az itt él - főként - szláv nyelvű népek hagyományai, amit mutatnak a magyar szókincs szláv eredetű elemei is. Hatással voltak a kora középkori betelepülők is, mint például a „vallonok" a szőlőművelési eljárásokra. Az ide érkező német csoportok hatására a magyarok áttértek a jól tartósítható sertéshús nagyobb mértékű fogyasztására.

18 A tejfeldolgozási módszerekre - elsősorban a sajtkészítésre - hatottak a Balkánról a 14. században betelepült főként román nyelvű, pásztorkodással foglalkozó csoportok.

19 Az ókorban kialakult pásztorkodási formájuk a nyári-téli legelőváltáson alapult. Ennek a gazdasági tevékenységnek a friss, édes juhtej feldolgozásával előállított, sóval tartósított, dongás faedényben tárolt juhsajt és túró a terméke.

20 Ezek először a Keleti Kárpátok magas hegyvidékein lévő királyi birtokokra települtek és az ún. vlach jog alapján csak juh ötveneddel tartoztak a királynak, de ukrán, ruszin, szlovák és magyar csoportok is kapcsolódtak a vlach jogú, magashegyi pásztorkodásból élőkhöz e területeken. A honfoglaló magyarok nem ismerték - Kisbán Eszter szerint - a sajt készítését, inkább a túrót és joghurtot ették. A Balkánon élők viszont főként sajtfogyasztók voltak.

21 Román és szlovák vándor pásztorok révén terjedt el a tejoltó növények használata is, románok hozták magukkal a balkáni sáfrány ismeretét és ők alkalmazták a halmérgező növényeket is.

22 Román szó a „bálmos". Mint sajttal tejben főzött és liszttel behabart levest 1695-ben leírták.

23 A balkáni eredetű „kaskaval" sajt már ismert a 16. században, bár maga a szó török eredetű,

24 1683-ban a fogarasi várban nagyobb mennyiséget írtak össze.

25 A kolostorkertektől a barokk kertekig: ókori és későbbi mediterrán hagyományok hatásai Európában és Magyarországon is először a kolostorok közvetítették az ókori mezőgazda-