Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KNÉZY JUDIT: Mediterrán kertek hatása a Kárpát-medencében. Kertépítés, táplálkozási hatások a 19. századig

sági ismereteket és a kertkultúrát. Akik korszerűen kívántak gazdálkodni a 18. századig az ókori szerzőkhöz nyúltak. A kolostorkertek az ókoriak alaprajzát, tagolódását, olykor mértanias szerkezetét követték. A mediterrán növények nem mindegyike tűrte a zordabb időjárást, így a megfelelő fajtákat a kolostorok környezetéből kellett beszerezni és kinemesíteni. Jelentős változást jelentett a természetkedvelő ferencesek megjelenése, akik kolduló barátokként a gyógy- és más növényekkel kapcsolatos tudnivalókkal megismertették a velük kapcsolatban lévő embereket. „A kolostorkert a maga megszabott rendjében termesztett gyógynövényeivel a természetben elrejtett, a testi bajokat legyőző orvosság képzetét is magában hordta. Virágait szakrális, erkölcsi jelentésekkel ruházták fel az évszázadok"- írta R. VÁR KON YI Ágnes.

26 A kolostorkertekben voltak halastavak is, amelyeket táplálékszerzés céljából gondoztak és nem volt közük a későbbi, főként szórakozást szolgáló medencékhez. A Kárpát-medence kolostorkertjeinek első időszakáról jóformán semmit sem tudunk. Olyan tökéletesen megszerkesztett kolostori épület- és kert-együttes, mint a Szent Gallenben

27 fennmaradt rajz mutatja (1. kép), aligha valósult meg Magyarországon. Itt részben a kolostor által közrezárt térben, részben az épületeken kívüli hegyoldalakon vagy a völgyekben alakítottak ki kerteket. Védelmi célból mind az egyházi, mind a világi birtokosok hegyekre, dombokra építtették váraikat, lakásul szolgáló épületegyütteseiket. A középkorban ezért nevezték a kerteket várkerteknek. Az első bencés kolostor Szent Márton hegyén létesült Pannonhalmán,

28 kertje valószínűleg a hegy oldalába és a völgybe került, mint ez egy 19. század eleji festményről ismert. Az első magyarországi kolostorkert ábrázolás TEMESVÁRI Pelbárt budai ferences könyvének borítójáról ismert 1495-ből.

29 Ez egy sövényfonással körülkerített, gyümölcsfákkal szabálytalanul betelepített terület. Hasonló a kassai székesegyház Szent Erzsébet oltárán a Getsemáné kert ábrázolása. Régészek ásatása nyomán derült fény a jobban tervezett, igényesebben művelt kertek meglétére. Ez a fent említett Helemba vagy Halumba szigeten lévő érseki kert, ahol szabályos négyszegletes rendben, egymástól két és fél méterre ültetett gyümölcsfák nyomait találták, első említése 1234ben történt.

30 1260-ból a Nyulak szigetének két kolostorát és ezek kertjét is említi egy irat, de alaprajz, leírás nem található róluk. Boldog Margit, IV László király lánya itt nevelkedett a domonkosrendi kolostorban.

31 A 12. század végéről való Pray kódexben van egy jegyzék, mely 27-fél növényt tartalmaz, köztük főzelékés zöldségnövényeket. Ennek alapján is feltételezhető, hogy a kolostori iskolákban a növényismereteket rendszeresen oktatták. A kolostorok kertjeinek tagolódása a terepadottságoknak és az épületek elhelyezésének megfelelően különböző lehetett. Ha volt hely a kolostor udvarán, ott a központban egy négyszegletes alakú kert helyezkedett el (hortus claustris), ezt helyenként kerengő vette körül. A kolostorkertekben a virágokat eleinte például a rózsát, liliomot, mint gyógynövényt tűrték meg, később a megfelelő vallásos és világi ideológiával párosulva a szokásokban és ábrázolásokon is megjelentek. Mikor már a virágkultusz elérte a kolostorokat, a kolostorudvart átlós tagolással négyfelé osztották és beültették már gondosabban ápolt virágokkal. Később kialakítottak négyszegletes ágyásokat is. Boldog, illetve Szent Margit halálát követő boldoggá avatási vizsgálatok mutatják, a rózsa a tisztaság szimbólumává vált ekkorra, a sírból a hívek szerint rózsaillat áradt a szent ottléte miatt. A szerzetesek ellátását szolgáló haszonkertekre nagy gondot fordítottak, kert lehetett a szerzetesek lakásai, a vendégházak mellett. A betegek ellátását szolgáló intézmény (például ispotály) közelében helyezték el a gyógynövényes kertet, amelyben különféle fűszernövények és virágok is akadtak (2. kép). A gyümölcsöskerteket sokszor a fák természetes helyén gondozták és alakították ki az erdők tisztásain, vagy a folyók szigetein, bozótosokban, vizek mentén, de sok esetben a temetőkbe is ültettek gyümölcsfákat. A szőlők külön területen helyezkedtek el, de itt is akadtak gyümölcsfák. A 14. századtól egyre gyakoribbá vált, hogy jó tulajdonságú fákat, palántákat megfelelő rendben ültettek át a gondosan őrzött kertekbe a jobb módú nemesek vagy rangosabb papok, mert az ilyen kert komoly értéket képviselt.

32 A kolostorkertekkel szinte egyidejűleg indult meg a királyi központokban a világi, elsősorban haszonkertek (zöldséges-, gyümölcsös-, szőlős-, vadas-) létrehozása, s ezt követték az egyházi hatalmasságok, főuraké, s idővel a városias helyek polgáraié. A vár-, illetve lovagkertek elkülönült