Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VARGHA - KONFERENCIA - H. CSUKÁS GYÖRGYI: Vargha László Balaton-felvidéki kutatásai

H. Csukás Györgyi VARGHA LÁSZLÓ BALATON-FELVIDÉKI KUTATÁSAI VARGHA László életművének egy szeletéről nem tanítványként, vagy a munkatárs személyes élményeivel számolok be, hisz én VARGHA Lászlót személyesen alig ismertem. Munkássága, kiterjedt szervező tevékenysége, szándékai, gondolatai elsősorban gyűjteménye átnézése közben tárultak fel előttem, amely nemcsak tanulmányokká, cikkekké kristályosult, kiérlelt gondolatait őrzi, de a megvalósuláshoz vezető út minden mozzanatát, sőt a meg nem valósult kiállítások forgatókönyveit, múzeumok létesítésével, rendezési tervekkel kapcsolatos gondolatait, javaslatait, terveit is. VARGHA László szerencsére grafomán volt, aki nemcsak gondolatforgácsait jegyezte fel, de egy-egy ügy intézése során folytatott telefonbeszélgetéseiről is feljegyzéseket készített, mint ahogy a hivatali, tanári és számos egyéb funkciójával kapcsolatos jelentéseket, levelezését, a kiszállások szervezésével, a kiadott munkákkal kapcsolatos elszámolásokat és egyéb iratokat is megőrizte. Mindezek a dokumentumok az intézmények vagy témák szerint rendezett dossziékban évről évre haladva kirajzolják sokirányú tevékenységét, kutatásainak megszervezését, finanszírozását. Ugyanilyen szisztematikus rendben - megyék, falvak alfabetikus rendjében, azon belül utcák, házszám szerint - lelhetők fel az egyegy objektumhoz kapcsolódó dokumentumok: a témához gyűjtött bibliográfia, térképek és fotók, levéltári feljegyzések, helyszíni szöveges gyűjtések és a feldolgozás különböző fokait képviselő felmérési rajzok. Nem kevésbé értékesek azok a röviden megfogalmazott kérdések, vezérszavak, amelyeket egy-egy téma vizsgálata során vetett papírra továbbgondolás céljából, vagy a tervezett publikációk, előadások tematikájára vonatkozó emlékeztetői, olykor pontos tartalomjegyzékei. VARGHA László szerteágazó munkásságából ezúttal a szinte egész életét végigkísérő Balaton-felvidéki kutatásait emelném ki, ezt is elsősorban annak megvilágítására, hogy életének különböző időszakaiban, különböző munkahelyein, funkcióiban hogyan tudta a rendkívül munka- és költségigényes népi építészeti felméréseket megszervezni, finanszírozni, s milyen tudományos és gyakorlati célok vezérelték e kutatásait. Egy 1974-ben, a Kossuth Klubban tartott előadásán, amelyen Akaiiban folytatott kutatásairól számolt be, így emlékezik a Balatonfelvidékhez fűződő első emlékeiről: „Saját első gyűjtésemnek is tekinthető az a pár ceruza-vázlat, amelyeket mégl929-ben készítettem, amikor az egész Balatont nagy élmény erejével körül gyalogoltuk. Jó eső érzés volt megállapítani, hogy ceruzavázlataim lényegében a Bátky és Viski által közölt, később megismert épületekkel megegyeznek. "

] A Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének munkatársaként VARGHA Lászlónak gyakran nyílt alkalma terepkutatásra.

2 1943ban visszatért Akaiiba, és precíz felméréseket is készített több épületről, jelezve az átalakításokat, elfalazásokat, jelölve a bútorok helyét.

3 A Balaton környék népművészete c. kis könyvben ő írta az építkezés fejezetet, amelyben több akali ház rajza, fotója szerepel.

4 VARGHA László 1951-ben Miskolcon volt múzeumigazgató, amikor az MTA Állandó Néprajzi Bizottsága a magyar néprajztudomány ötéves terve keretében kijelölte a súlyponti feladatokat, s a legfontosabbnak ítélt feladatokhoz munkaközösségek, a kisebb horderejű kérdések vizsgálatára munkacsoportok alakítását rendelte el.

5 Az építkezési munkacsoport vezetésével VARGHA Lászlót bízták meg, aki megfelelő jelentkezők híján egymaga vállalta a kutatásokat. Benyújtott - és elfogadott - munkatervében olyan, az ország eltérő adottságú tájait képviselő települések részletes, alapos vizsgálatát javasolta (Tard, Tiszaszőllős, Akaii, göcseji, alsó-őrségi falu), amelyekben már korábban is folyt építészeti,